Az antibiotikum rezisztencia folyamatos növekedése jelentős népegészségügyi problémát jelent világszerte a legújabb globális elemzés alapján. Ebben elsősorban az antibiotikumok indokolatlan alkalmazása játszik szerepet, de fontos tényező használatuk az állattenyésztésben, valamint olyan bakteriális probiotikumok alkalmazása, amelyek mobilis formában tartalmazzák az antibiotikum rezisztencia géneket. Ez utóbbi miatt indokolt a Saccharomyces boulardii használata, hiszen az gombaként nem ad át rezisztencia gént a patogén baktériumoknak.

Az antibiotikum rezisztencia népegészségügy jelentősége

A patogén baktériumok antibiotikum rezisztenciája jelentős népegészségügyi problémát világszerte. Ezt igazolja a nemrégiben a Lancetben megjelent, az egész világra kiterjedő vizsgálat, amelyik a 204 országban tanulmányozta, hogy 23 patogén baktérium okozta fertőzés esetében 88 patogén és antibiotikum kombináció terápiás hatékonyságát hogyan befolyásolja az antibiotikum rezisztencia. A 2019-es év adatainak globális feldolgozásához 471 millió adatsort használtak fel és azokat két különböző feltételezés alapján statisztikai modellben elemeztek. Az elsőben megvizsgálták, hogy hány halálesethez vezetett a baktériumok antibiotikum rezisztenciája ahhoz képest, ha minden fertőzést antibiotikumra érzékeny kórokozó okozott volna. A másik modellben pedig azt elemezték, hogy hány haláleset fordult volna elő antibiotikum rezisztencia esetén ahhoz viszonyítva, ha fertőzés nem alakul ki. Megállapították, hogy az első szcenárió esetén az antibiotikum rezisztencia okozta többlet halálesetek száma 1,27 millió (95% confidencia intervallum: 0,91-1,71 millió). A második szcenárió esetén a halálozás száma, amelyik az antibiotikum rezisztenciával kapcsolatba hozható 4,95 millió (95% CI: 3,62-6,57 millió) volt (1).

Az antibiotikum rezisztencia kialakulásának okai

Az antibiotikum rezisztencia legjelentősebb oka azok gyakori nem megfelelő használata. Nagy hiba szokványos vírusos felsőlégúti fertőzések esetén antibiotikum adása és az is, ha megelőzésként indokolatlanul alkalmazzák az antimikrobális szereket. Gondot jelent az is, hogy az antibiotikumok fejlesztése nem tart lépést a kórokozók változásával. Hozzájárul az antibiotikum rezisztencia kialakulásához az egészségügyi hulladékok helytelen kezelése, aminek következtében az antibiotikum bekerül a talajvízbe, és az is, hogy az állattartás területén feleslegesen, megelőzésként alkalmaznak antibiotikumos kezelést. Ebben az esetben a rezisztens kórokozó a táplálékláncon keresztül is bekerülhet az emberekbe.

Probiotikumok szerepe az antibiotikum rezisztencia gének terjesztésében

A probiotikumok adása különösen fontos lehet antibiotikum adásakor, hiszen azok képesek megelőzni az antibiotikus kezeléssel kapcsolatos hasmenést. Fontos ilyenkor az is, hogy a probiotikum ne legyen érzékeny az adott antibiotikumra, hiszen akkor nem képes a bélflóra egyensúlyát fenntartani az antibiotikummal egyidőben adva. Sajnos egyes esetekben azonban problémát jelenthet az adott antibiotikumokkal rezisztens bakteriális probiotikumok adása is, amennyiben azok átadják a rezisztencia génjüket a bélflóra patogén baktériumainak.

A bakteriális probiotikum antibiotikum rezisztánciája lehet intrinsic, vagyis eleve fennálló, amely az esetek többségében nem vihető át más baktériumokra. Intrinsic rezisztencia például a Lactobacillusok vancomycinnel és teicoplaninnel és metronidazollal szembeni ellenállása. Ezzel szemben a probiotikus baktériumok szerzett rezisztenciája többnyire mobilis plasmidhoz kötött és ennek gyakori az átvitele horizontális transzferrel a patogén baktériumokra. Fontos megakadályozni azoknak a probiotikus baktériumoknak a fogyasztását bármilyen indikációban, amelyek mobilis genetikai elemben tartalmazzák a rezisztencia gént, hiszen azok könnyen átkerülhetnek a patogén baktériumokba is. (2, 3)

A Saccharomyces boulardii (Sb) előnye a probiotikus baktériumokkal szemben

Az Sb gomba, vagyis semmiképpen nem fordulhat elő, hogy baktériumba antibiotikum rezisztencia gént átadjon. Előnye az is, hogy nem érzékeny az antibakteriális antibiotikumokra és ezért kiválóan alkalmazható az antibiotikummal együtt adva az antibiotikum asszociált hasmenés prevenciójára. Bakteriális probiotikum alkalmazása esetén azonban ha az érzékeny az alkalmazott antibiotikumra, akkor nem vehető be azzal egy időpontban, hanem később, amiről beteg időnként elfelejtkezik. Mindebből következik, hogy az Sb az elsőként választandó probiotikum antibiotikum asszociált hasmenés megelőzésére és minden olyan indikációban, ahol az Sb ugyanolyan hatékony, mint a bakteriális probiotikumok.

Az elmondottak mellett nagy előnye az Sb-nek, hogy igen hatékony az akut gastroenteritis időtartamának csökkentésében és a tünetek enyhítésében, vagyis alkalmazása erős evidencia alapján javasolt ebben a kórképben a megfelelő orális rehidráló terápia mellett.

Irodalom

Antimicrobial collaborators. Global burden of bacterial antimicrobial resistance in 2019: a systematic analysis. Lancet. 2022, 399, 629-655.
Das DJ, Shankar A, Johnson JB et al. Critical insights into antibiotic resistant transferability in probiotic Lactobacillus. Nutrition 2019, 69, 110567
Tóth AG, Csabai I, Judge MF, Maróti G, Becsei Á, Spisák S, Solymosi N. Mobile antimicrobial resitance genes in probiotics. Antibiotics 2021, 10, 1287.