Próbára tette a koronavírus-járvány a gyógyszeripari logisztikát
A gyorsreagálás képességét hozta az áruszállításnak, és azon belül a gyógyszeripari logisztikának az idei év – derült ki a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) Gyógyszeripari Tagozatának minapi minikonferenciáján, ahol elhangzott: azok tudtak segíteni a világnak, akik alkalmazkodni tudtak a változó helyzethez.
Bár a járvány első hulláma, és az annak nyomán átalakuló légi úton történő áru- és személyszállítás – amely idehaza 1500 direkt és tízezer indirekt munkahelyet teremt – hirtelen változása váratlanul érte a vállalatokat, ám végül sikerült alkalmazkodniuk a helyzethez, és a BUD Cargo novemberben már rekord hónapot zárt – foglalta össze Kossuth József cargo vezető.
A szállítandó árumennyiség 30-40 százaléka tűnt el egyik napról a másikra a szállítmányozási piacról, leálltak az utasszállító járatok, amelyek jelentős cargókapacitást is bonyolítanak. A cégek a megszokott áruk helyett maszkokat, egészségügyi felszereléseket szállítottak, a szignifikáns keresletnövekedés pedig árfelhajtó hatással volt a logisztika területén is. Az árszintek mára normalizálódni látszanak, bár még mindig meghaladják a COVID előtti mértéket – foglalta össze Kossuth József.
Így alkalmazkodtak a gyógyszergyártók
Rendkívül turbulens év volt 2020 a gyógyszergyártók számára, de már a konszolidálódás útjára léptünk, a COVID két hulláma meglehetősen különböző hatással volt a gyógyszergyártók logisztikájára – vette át a szót Katona Ágnes, az Egis Zrt. kereskedelmi disztribúciós koordináló osztályvezetője. A március teljes bizonytalanságot hozott, felvásárlási láz indult a gyógyszertárakban, és miközben a gyártók igyekeztek kielégíteni a megnövekedett igényeket, a közúti szállítmányozást határzárak akadályozták, voltak olyan országok, ahová agy el sem jutottak a gyógyszerek. A hirtelen megnövekedett keresletet tovább generálta, hogy a gyártók tapasztalatok szerint a krónikus betegek a járvány időszakában komolyabban vették a gyógyszerek szedését, mint korábban, így nagyobb fogyást tapasztaltak ezeknek a szereknek a piacán is.
A közúti szállítás ellehetetlenülésével a gyártók a gyors, kiszámítható, de fuvardíjban drágább légiszállítás felé fordultak, ám egyre kevesebb volt a szabad, foglalható raktér, a vállalatok egymás elől igyekeztek elhalászni ezeket, és emellett a növekedő kereslet árfelhajtó hatással bírt – erősítette meg a BUD Cargo vezetőjének szavait Katona Ágnes, aki elmondta azt is, hogy végül – a különböző szállítási módok kombinálásával – minden gyógyszerszállítmányt sikerült eljuttatni oda, ahol arra szükség volt.
A nehézségekkel terhelt tavaszi hónapokat követően jelentős mérséklődést tapasztaltak a keresletben, a lényegesen kisebb áruforgalom mellett úgy a gyártóknak mint a fuvarozóknak, volt idejük felkészülni a járvány második hullámára – folytatta a gyógyszeripari szakember, bár megemlítette, a mostani, nyugalmasabb időszakban is előfordul, hogy a légi szállítmányoknak nehezen találnak helyet.
Kihívás a vakcinák szállítása
Az utasforgalom 2026-ra áll vissza a 2019-es szintre, ami a légi áruszállításban résztvevők részéről új megoldásokat kíván, hiszen az áruforgalom mintegy negyven százalékát az utasszállító gépek biztosították – prognosztizálta Fekete Marietta, a DHL Special Cargo and Thermonet Product Managere. Májusra globális szinten kevesebb mint a felére esett vissza a cargo kapacitás, ezzel a csökkentett erővel kellett kiszolgálni a megnövekedett szállítási igényeket. Amellett, hogy magasabbak lettek az árak, megnőtt a tranzitidő is – vázolta fel a trendeket.
Nyolc-tízmilliárd dózis vakcina szállítására jelzett igényt több tucat gyártó, ma már azt is tudhatjuk, milyen hőfokot igényelnek majd a logisztika során ezek a készítmények. Kihívást jelent majd a Pfizer –70 fokos tárolást igénylő oltóanyaga, amelynek a világ különböző pontjaira való eljuttatásához mindössze 25 ország rendelkezik megfelelő szállítási és disztribúciós kapacitással. A szakember szerint a szállítmányozó cégek globális összefogására van szükség ahhoz, hogy a vakcinák biztonságosan eljussanak a páciensekhez.
A legnagyobb kihívást a hűtési lánc fenntartása jelenti, amihez megfelelő hálózat és szakértelem szükséges, az egyes országok vámkezelési és gyógyszeripari engedélyezési szabályainak ismerete mellett. Kiemelten fontos az áru valós időben történő monitorozása, ami lehetővé teszi a gyors reagálást krízishelyzetben. A vakcinák szállításához elengedhetetlen tudnivalókat a DHL Fehér Könyvben foglalta össze, amely bárki számára szabadon elérhető – hívta fel a figyelmet a szakember.
Az előrejelzések szerint a koronavírus elleni vakcinák 50 százalékát légi úton kell majd szállítani világszerte, így a szállítókapacitások iránti kereslet folyamatos emelkedésével számolnak az érintett cégek – hangzott el a konferencián, ahol a szakemberek úgy becsülték, az elkövetkező évben – átlagosan két dózissal számolva fejenként – mintegy 8 milliárd darab oltóanyag logisztikáját kell majd megoldaniuk. Erről már Balkányi Ákos, az Envirotainer global key account managere beszélt, aki ugyancsak az együttműködés és rugalmasság fontosságára hívta fel a figyelmet, ahogyan arra is, hogy nagy kihívást jelent majd a COVID vakcinák határokon történő átjuttatása, a megfelelő disztribúcióhoz kormányzati támogatásra is szükség van.
Bizalmatlanságot szülne a világban, ha a szállítás során sérülne a vakcina, ezért a légifuvarozás szereplői között tovább erősítené az elmúlt hónapokban már alakuló kollaborációt Heckenast Kornél, az R-BAG kereskedelmi vezetője. Véleménye szerint a járvány első hullámában megtapasztalt pánik már nem lesz jellemző, így sokkal jobb tervezhetőséggel számolhatnak. Úgy tapasztalják, hogy a magyar kormány minden lehetséges helyszínen igyekszik lekötni a kapacitásokat, és bár szóba került az is, hogy vakcina licence-t vásárolnak, és elindulhat a hazai oltóanyaggyártás, ugyanakkor az alapanyagokat akkor is importálni kell majd. A szakemberek úgy vélték, a kormány ki fog jelölni egyetlen szállítmányozót az oltóanyagok logisztikájára.
A Szputnyik V. mintákat a DHL szállította Magyarországra – árulta el Fekete Marietta, ám arra hívta fel a figyelmet, hogy valódi kihívást az jelent majd, amikor nagy mennyiségben kell betárazni és eljuttatni a készítményt a gyártótól az oltópontokig.
Nem kerülhetnek hátrányba a betegek
A COVID-szállítmányoknak biztosított elsőbbség felboríthatják a gyógyszergyártók rendes üzletmenetét, a töménytelen mennyiségű vakcina logisztikája leköti a kapacitásokat, így az egyéb készítmények szállítása háttérbe szorulhat – adott hangot az aggodalmaknak Katona Ágnes. Mint fogalmazott, „nincs megállás” a többi betegség kezelésében, ezért bármi is történjék, a gyógyszerek szállítmányozásának nehézségeire megoldást kell találni, mert a betegek számára ez életbevágó lehet.
Új megoldásokat kell keresni, a régi, bevált útvonalak és partnerek nem a megszokott módon működnek – csatlakozott Fekete Marietta, aki szerint az erőforrások bővítésére van szükség. Mint Heckenast Kornél megállapította: kemény hónapok várnak a szállítmányozókra a következő időszakban, de együttműködéssel, közös fellépéssel megfelelő választ tudnak adni a kihívásokra.
