A gyógyszertárak helyzete

2024-ben megfordult a már régóta fennálló negatív tendencia és 6 év után ismét emelkedett a gyógyszertárak száma: decemberben meghaladta a 2900-at, amely 28 darabbal több, mint egy évvel korábban. Hét közforgalmú gyógyszertárral van kevesebb, ami alapvetően beleillik a több éves trendbe. Több olyan település volt, ahol fenntarthatósági okokból bezárt az egyetlen működő közforgalmú gyógyszertár és fiókgyógyszertár nyílt a helyén, ezzel is biztosítva a település gyógyszerellátásának folytatását. A fiókgyógyszertárak száma 2024 végén 647 volt, azaz jelentősen, 35 darabbal nőtt 2023 decemberéhez képest, ami 5%-os növekedést jelent. Ez összeségében azt jelenti, hogy nagyjából 45-50 ezer lakos számára vált lehetővé a gyógyszerellátás helyben ott, ahol ez korábban nem volt elérhető. 

Forgalom változás 2024-ben: minden kategóriában nőtt a forgalom; a vénykötelestermékek esetében ~9%-kal, az OTC esetében ~7%-kal, az egyéb termékek esetében ~6%-kal.

Dobozszám változás 2024-ben: a vényköteles (támogatott és nem támogatott) termékek esetében ~2%-kal emelkedett, az OTC esetében ~2%-kal csökkent, az egyéb termékek esetében stagnált.

A vásárlószám nem emelkedett 2022 óta. (2022: 115,3 millió; 2023: 115,6 millió; 2024: 115,6 millió)

A gazdasági környezet továbbra is instabil, nem kiszámítható. 2025-ben a forgalom emelkedés infláció felett várható, DE a mozgatója 2024-hez hasonlóan a vényköteles, támogatott termékek lesznek (árrés!).

A tervezett gyógyszertámogatás (NEAK) várhatóan 2025-ben is alultervezett.

A 2024-es esztendő fejleményei:

A tavalyi év igen mozgalmas volt a gyógyszerellátás szempontjából. Voltak előremutató és hatékonyságot növelő intézkedések, de megjelentek olyan bizonytalanságot hozó tényezők is, amelyek problémákat és hátrányt jelenthetnek a gyógyszertáraknak és a gyógyszerellátás egészének. 

Lehetőségek: 

A fiókgyógyszertárak működését módosító jogszabály 2024 májusában lépett hatályba és szinte azonnal jelentős pozitív változásokat hozott a gyógyszerellátásba, különösen a kistelepüléseken élők számára. Az előzetes várakozásainkat magasan felülmúlva nőtt a fiókgyógyszertárak száma. Mindezek mellett úgy véljük, hogy ez a tendencia tovább lenne erősíthető azzal, hogy ha megemelik az egy közforgalmú gyógyszertár által működtehető fiókgyógyszertárak számát a jelenlegi háromról legalább 5-re. 

A fejlemény egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a költségvetési ráfordítás nélkül, szakmai szereplők által is kezdeményezett jogszabályi változtatásokkal is lehet pozitív és érdemi változást elérni.

A negatív árréssel – azaz veszteséggel – forgalmazott termékek árképzésére vonatkozóan megjelent egy rendelet, amely rendezi a kérdést.Ez a változás azonban jelenleg nem alkalmazható, mert a jogszabály nem rendelkezik arról, hogy az emelt fogyasztói ár miként érvényesíthető a gyakorlatban a támogatással rendelt segédeszközök esetében. 

Bizonytalanságot hozó tényezők: 

Az elmúlt években időről időre megjelentek olyan kormányzati kezdeményezések, amelyek kisebb vagy nagyobb változást eszközöltek volna a gyógyszerellátás rendszerében. Ezeknek az próbálkozásoknak egy kisebb része megvalósult (például a kistelepülési boltokban történő gyógyszerforgalmazás támogatása) – negatív hatásokkal –, a többségük egy idő után rendszerint elhalt. 

Az elmúlt másfél évben 4-5 olyan konkretizált tervet jelentett be a kormányzat - és a többségükhöz jogszabályi hátteret is összeállított -, amely ágazati szinten változtatná meg a lakossági gyógyszerellátást. 

A gyógyszerellátás rendszere ugyan küzd gazdasági és szakmai nehézségekkel, de alapvetően megfelelően és stabilan működik. Az elmúlt 18 hónapban jelentkező tervek ezt a stabilitást ingathatják meg.

Komoly bizonytalanságot kelt a gyógyszerészek körében, hogy kevés a részletes információ a kormányzati tervekről és azok megvalósulásáról. Ugyancsak problematikus, hogy az ágazati szereplők és szervezetek véleményét az esetek nagyobb részében nem veszik érdemben figyelembe a döntéshozatal során, így sok esetben nem érvényesülnek a szakmai szempontok. 

A bizonytalanságot hozó tényezők az alábbiak: 

• Intézeti gyógyszertárak kiszervezése:Tavaly megjelentek a vonatkozó rendelkezések, de a közbeszerzési eljárástvégül nem írták kiés hivatalos információ sem hangzott el a tervekről. Az év végén egy új projekttársasági formát vezettek be: „közreműködő szolgáltató”. Ennek célja szintén nem teljesen ismert, de valószínűleg az intézeti gyógyszertárak lakosságot kiszolgáló részét célozzák vele.Összeségében komoly hátrányt jelent a közforgalmú gyógyszertárakra nézve, mivel az intézeti gyógyszertárak jelentős versenyelőnyben vannak velük szemben a szabályozás tekintetében. 
• Párhuzamos gyógyszerellátási rendszer kialakítása: Személyre Szabott Gyógyszerellátási Központ bevezetése elsősorban az elmaradott térségek településeit érinti. Azonban vannak olyan pontjai a működésének, amelyek kedvezőtlenek az érintett települések környezetében működő gyógyszertárak számára. Ilyen például, hogy a Központnem ad teljes körű ellátást a lakosság számára, kizárólag akrónikus betegségekkel kapcsolatos terápiához szükséges gyógyszereket viszi ki a betegeknek, számos speciális készítménytnem(például bizonyos kábítószertartalmú készítmények, inzulin, OTC, akut betegségek gyógyszerei). Ezekmaradnak a helyi gyógyszertáraknál úgy, hogy a forgalmuk egy jelentős részét elveszítik. 
• Nagyértékű gyógyszerek: Nem látszik egyértelműen, hogy a Batthyány-StrattmannLászló Alapítvány a Gyógyításért milyen hozzáadott értéket ad a gyógyszerellátáshoz és a betegellátáshoz, valamint, hogy milyen módon kapcsolódik majd a gyógyszertári rendszerhez. Emellett nem látjuk a garanciáit annak, hogy a független és pártatlan döntéshozatal az egyedi támogatások vonatkozásában mindenki számára azonos feltételekkel valósul meg. 
• Gyógyszerautomaták: A gyógyszerautomaták bevezetésének a lehetősége is időről időre újra felmerül.A fejlemény a területet illetően az, hogy a gyógyszertári ügyelet bizonyos szintű megoldásaként használnák a gyógyszerautomatákat. Meglátásunk szerint automatákból történő gyógyszerforgalmazással a gyógyszertári ügyelet nem váltható ki. A gyógyszertári ügyelet a sürgősségi betegellátás részét képezi, elsődleges célja, hogy az orvos által a sürgősségi ellátás során akut problémákra felírt, azonnali terápiához szükséges vényköteles gyógyszereket kiszolgáltassa a betegek számára. Ez a szolgáltatás automatákkal nem helyettesíthető.
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei pilotprojekt: Az MGYK kezdeményezésére indult program is az elmaradott térségek gyógyszerellátásának javítását célozza, de hivatalos és részletes információt a rendszer működéséről nem hoztak nyilvánosságra. A megosztott tájékoztatás alapján a projekt sikeres volt, és a cél az országos szintű kiterjesztése.

Ezek a kezdeményezések összeadódva akár már rövid távon is gyengíthetik a gyógyszertárak pozícióit és ezzel a gyógyszerellátás – betegellátás rendszerét fenntarthatósági, szakmai és elismertség szempontból egyaránt. A gazdaságilag legérzékenyebb gyógyszertárak – a kistelepülési patikák érezhetik meg leginkább a lépések hatásait.   Évente több, mint 115 millió gyógyszerész-beteg találkozó van. Ennek a drasztikus visszaesése kihathat a gyógyszerellátás minőségére és az egészségügyi ellátórendszerre egyaránt. A döntések megszülettek és a kapcsolódó jogszabályok egy része meg is jelent – a megvalósulásuk és azok módja kérdéses. Az azonban egyértelmű, hogy ezek a történések jelentős és alapvetően negatív hatással lesznek a gyógyszertárakra.

Azért, hogy a lakosság gyógyszerellátása és a gyógyszertárak helyzete stabil maradjon és ne kerüljön negatív spirálba, szükség van arra, hogy új lehetőségek nyíljanak a gyógyszertárak előtt mind szakmai, gazdasági és üzemeltetési szempontból. 

A kiemelt területek: 

Gyógyszerészi kompetencia:Fennáll a veszélye, hogy kiüresedik a gyógyszerészek munkája. Ezért fontos a gyógyszertárak szerepének erősítése az egészségügy rendszerében a gyógyszerészek kompetenciájának és a gyógyszertárak szolgáltatásainak bővítésével. Javasoljuk nemzetközi példák és bevált gyakorlatok vizsgálatátés hazai adaptálását, például: gyógyszertári vakcináció, vényírás, PharmacyFirst (Anglia). Ezzel együtt jár a gyógyszerészi hivatás elfogadottságának és presztízsének javulása, ami pozitívan hatna a munkaerőhiány megoldására is.

Régóta fennálló problémák megoldása: Nem szabad megfeledkezni a már régóta fennálló problémák kezeléséről és megoldásáról sem. Ezek közé tartozik a támogatott gyógyszerek árképzésének érdemi átalakítása, a gyógyszertári ügyeleti rendszer újratervezése az új orvosi ügyeleti rendszernek megfelelően, valamint az online gyógyszerforgalmazásra vonatkozó jogszabályok kidolgozása. Ezek mind olyan területek, amelyek jelentősenbefolyásolják a gyógyszertárak működését és fenntartását, és így a gyógyszerellátás minőségét is. 

Munkaerőhiány: Tapasztalataink és gyógyszerészektől érkező jelzések alapján úgy tűnt, hogy az elmúlt években tovább romlott a gyógyszertárak humánerőforrás-helyzete.

2024 év végén készítettünk egy felmérést gyógyszertárvezetők körében, amelynek fő témája a humánerőforrás-kérdés volt.  A kutatás azt mutatta, hogy ugyan a munkaerőhiány alapvetően nem súlyosbodott a közelmúltban, de a helyzet azonban továbbra sem megfelelő.Az elmúlt egy évben a gyógyszertárak 39%-ában jelentkezett munkaerőhiány. Ezt az esetek 40%-ában nem tudták megoldani, ami országosan a patikák 16%-át jelenti. A munkaerőhiányban szenvedő patikák felének nagy anyagi megterhelést okoz ennek megoldása, ami kivetítve a patikák 12%-át érinti.

Gyógyszertári marketing szabályozás az egyéb termékek vonatkozásában: Reprezentatív kutatásunk második felében a gyógyszertárvezetők gyógyszertári marketinggel kapcsolatos véleményét mértük fel. Várakozásainkkal szembena megkérdezett személyi jogos gyógyszerészek markánsabb véleményt forgalmaztak meg a gyógyszertárakra vonatkozó marketingszabályokra vonatkozóan.

Kérdéseink és meglátásaink kizárólag a gyógyszertárakban forgalmazott egyéb termékekre vonatkoznak, azaz teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a gyógyszerekre vonatkozó marketingszabályok ne változzanak. 

Ezek alapvetően olyan patikai termékek, amelyek kikerültek gyógyszertáron kívüli forgalmazási helyekre is és a forgalom áttevődött ezekre a csatornákra. Ezeket a forgalmazási helyeket (drogériák, hipermarketek, online boltok) nem kötik azok a marketing eszközök, amelyeket a gyógyszertáraknak be kell tartania.

A válaszadók közel kétharmada szerint az egyéb forgalmazási helyek (drogériák, hipermarketek online boltok) versenyelőnyben vannak az egyéb termékek forgalmazására vonatkozó szabályokat, környezetet illetően, valamint úgy látják, hogy ezeket a termékeket az egyéb helyek olcsóbban is tudják forgalmazni. A megkérdezettek 83%-aa gyógyszertárak számára is hasonló versenykörülmények biztosítását kívánja ezen termékeik vonatkozásában. Ha rendelkezésükre állnának ezek a marketingeszközök, 72% alkalmazná is azokat.

A fennálló helyzet pozitív irányba terelése tisztán jogszabályi módosításokat igényelne, költségvetési forrásra nem lenne szükség. A gyógyszertárak fenntartása ezzel javulhatna, és a verseny élénkülésea gyógyszertári vásárlókszámára is pozitív hatással járna. Mindemellett fontos egészségbiztonsági szempontból is, hogy ezen termékek kiadásakor a gyógyszertárakban van szakmai felügyelet és lehetőség tanácsadás kérésére.      

(Reprezentatív kutatás 2024 decemberében: 221 személyi jogos gyógyszerészt kérdeztünk meg a humánerőforrás-helyzetről és a gyógyszertári marketingről alkotott véleményükről.)

Borítókép: archív/AdobeStock