A vényköteles gyógyszerek áfacsökkentésével kapcsolatban az elnök elmondta, hogy a lakossági kivárás miatt tapasztalt augusztusi receptvisszatartás racionális döntés volt a betegek részéről. Az MGYK szerint a gyógyszertámogatási rendszer megérett a felülvizsgálatra: az árak és a hatóanyagok mellett az orvosi és gyógyszerészi beavatkozások minőségét, valamint a beteg együttműködését – például az egészséges életmódot – is honorálnia kellene a finanszírozásnak.

A gyógyszerészi gondozás elveivel szembemegy, ha a patikust kizárólag kereskedelmi szempontok hajtják. A szakembernek kötelessége a beteg érdekét szem előtt tartva akár lebeszélni a pácienst a felesleges gyógyszerek vagy étrend-kiegészítők megvásárlásáról. Ennek finanszírozási és szakmai feltételein a kamara régóta dolgozik.

Fontos szakmai előrelépésként értékelte a gyógyszerészek várhatóan jövő év elején életbe lépő receptírási, pontosabban gyógyszer-biztosítási jogkörét. Ez nem új terápia beállítását jelenti, hanem azt, hogy ha a beteg krónikus gyógyszere elfogy – például hétvégén –, a patikus az EESZT-ben ellenőrzött korábbi kezelés alapján kiadhat egyetlen dobozt. Így biztosított a folyamatos terápia anélkül, hogy a beteg anyagi hátrányt szenvedne, miközben az orvos is látja a bejegyzést a rendszerben.

Az esetleges vényírási hibák vagy terápiás következetlenségek esetén a gyógyszerész etikai kötelessége a kezelőorvossal konzultálni. Ezt a háttérben, a beteg-orvos bizalmi viszony megőrzésével kell lefolytatni, elősegítve a biztonságos és racionális gyógyszerhasználatot.

Merre tart a gyógyszerellátás?

A gyógyszerellátási rendszer fejlesztéséről, az ügyeleti finanszírozásról, a kistelepülések ellátásáról, valamint a gyógyszerészi lelkiismereti szabadságról is beszélt az elnök az InfoRádió Aréna című műsorában.

A csomagküldéssel történő gyógyszer-kiszállítás 2022-es betiltása a zárt ellátási lánc és a betegbiztonság védelmét szolgálta, mivel a nem engedélyezett alvállalkozók bevonása kontrollálhatatlanná tette a folyamatot. Ugyanakkor a személyes felelősségvállalás mellett végzett házhoz szállítás jogilag ma is lehetséges, ám feltételei rendezetlenek.

Kiemelt problémát jelent az a mintegy 1600 magyarországi kistelepülés, ahol mintegy 700 ezer ember él gyógyszertár nélkül. Az MGYK egy olyan szabályozott és informatikailag támogatott online forgalmazási és logisztikai rendszer kialakításán dolgozik a kormányzattal, amely garantálja, hogy az érintettek a legközelebbi patikából, ellenőrzött körülmények között juthassanak készítményeikhez. A modell kiterjeszthető lenne a Gondosóra programban részt vevő, nehezen mozgó idősekre, valamint a városi kényelmi szolgáltatásokra is.

Az elnök emlékeztetett, hogy a patikai ügyelet finanszírozása évtizedes, megoldatlan probléma, az ügyeleti díj nem fedezi a személyi és működési költségeket. A kamara javaslata szerint normatív, átlátható ügyeleti rendszert kellene kialakítani, amely biztosítja, hogy a betegeknek legfeljebb 20–25 kilométert kelljen utazniuk, a nagyobb városokban pedig folyamatos legyen az ellátás.

A hatályos szabályok szerint 4000–4500 lakosra juthat egy patika, így a városi ellátás kiegyensúlyozott. Egy fiókgyógyszertár fenntarthatóságának határa nagyjából 1500–2000 lakosnál van, az ennél kisebb falvakban élőkről a tervezett új kiszállítási rendszernek kell majd gondoskodnia.

Bár a mesterséges intelligencia terjed az egészségügyi tájékozódásban, a szakember személyes mérlegelése és a beteg-szakember bizalom továbbra is elengedhetetlen.

Hankó Zoltán a kamarai honlapon megjelent vitairata kapcsán kifejtette: a gyógyszerészek lelkiismereti szabadságának kereteit tisztázni kell. Ez érinti az esemény utáni tabletták kiadását – a fogantatástól védendő élet alaptörvényi elvével összefüggésben –, valamint az olyan szakmai helyzeteket is, amikor a gyógyszerész a beteg érdekéből, a tulajdonosi szempontokkal vagy a negatív árréssel szemben hoz felelős döntést. Ennek jogi és etikai védelmét a jogalkotóval közösen, szakmai vita során kell megteremteni.

Borítókép: MGYK