hero
Tarcza Orsolya |

Forrás:

PharmaOnline
Becsült olvasási idő: 3 perc
Gyógyszerészi vakcináció: szakpolitikai döntésre várva

Kevés befektetett munkaerő és anyagi forrás mellett az átoltottság növekedése okozta valós egészségnyereséggel járna a társadalom számára, ha bevezetnék a patikai vakcinázást Magyarországon. Ha emellett vényírási jogosultságot is kaphatnának a gyógyszerészek, egyúttal egyablakossá is válna a rendszer – hangzott el az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) keddi háttérbeszélgetésén.

A világ 39 országában, és az Európai Unió 15 tagállamában már korábban is működött a gyógyszertári vakcináció – van, ahol közel négy évtizedes múltra visszatekintve –, idehaza a koronavírus-járvány idején került előtérbe a bevezetés lehetősége – mondta el Süle András, az Európai Kórházi Gyógyszerészek Szövetségének leköszönő elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a klinikai gyógyszerészeket már a pandémia idején bevonták az oltópontok munkájába – vakcinaoldatokat állítottak elő –, ugyanakkor világszerte ebben az időszakban közel megduplázódott azon országok száma, ahol oltási jogosultságot adtak a közforgalmú gyógyszertáraknak.

A lakosság számára könnyebb hozzáférést, az egészségügyi rendszer szempontjából pedig nagyobb átoltottságot jelent a patikai vakcináció bevezetése – sorolta a gyógyszerészek köz- és népegészségügyi szerepvállalásának előnyeit a Péterfy Sándor utcai Kórház főgyógyszerésze, de megemlített olyan járulékos nyereséget is, mint a betegedukáció, amelynek során az oltásokkal kapcsolatos számos tévhitet lehetne eloszlatni. Egy újabb világjárvány – de akár egy szezonális influenzajárvány – esetén pedig „gyorsreagálású egységekké” válhatnának a patikák, mint oltópontok. 

Az átfogó szakmai és szakpolitikai keretrendszer hazai kidolgozását sürgetve Süle András számos nemzetközi tanulmány eredményeit is felsorolta. Ezekből kiderült, hogy azokban az országokban, ahol kihasználják a gyógyszerészi-beteg találkozók magas számát – ez az EU-ban naponta 46 millió –, a teljes lakosság harmadában növekedett az átoltottság, az influenzaoltás esetében pedig a patikai oltás lehetőségével kevéssé élő 65 év felettiek körében is sikerült 3 százalékos többletet elérni. Az oltási hajlandóság nagyobb volt a nagyvárosi gyógyszertárakban, ugyanakkor a kisebb települések patikáiban is növekedett.

A rendszer előkészítését és bevezetését nem kell nulláról kezdeni – jelezte az elnök. – Az Európai Unió Gyógyszerészeti Csoportja (Pharmaceutical Group of the European Union, PGEU) és a Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetség (Fédération Internationale Pharmaceutique, FIP) által kidolgozott állásfoglalások és irányelvek sorvezetőül szolgálnak a szakpolitikusok számára, de az ezekben foglaltakra támaszkodva dolgozta ki a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) Kórházi-Klinikai Területi Szervezete is a patikai vakcináció hazai szakmai irányelvét. Az irányelvfejlesztés következő lépése egy patikai pilot elindítása lenne, amelynek során felmérnék, miként reagál a társadalom, az orvosok és a patikusok a rendszer bevezetésére.

A tavaly lezárult munka végére akkor kerülhet pont, ha az Egészségügyi Szakmai Kollégium is jóváhagyja azt, és a szakpolitika jogszabályi keretbe foglalja:

  • melyek azok az oltások, amelyek a gyógyszertárban is beadhatóak;
  • melyek az infrastrukturális, személyi és higiénés minimumfeltételek;
  • világos útmutatást ad a kontraindikációkról, az oltás kizárását keletkeztető betegségekről, a nemkívánatos események elkerüléséről;
  • lehetővé teszi, hogy a gyógyszerész adatokat rögzíthessen az EESZT-be úgy, hogy a betegdokumentumok részévé váljon a gyógyszertárban elvégzett invazív beavatkozás.

Nem az a kérdés, hogy a személyi jogos gyógyszerészek képesek e elvégezni a vakcinázást, hanem az, készen állnak-e rá, ugyanakkor a gyógyszerészek körében végzett felmérések azt mutatják, hogy többségük vállalná az oltások beadását a patikában, a kompetenciabővítésre szakmai előrelépésként tekint – szögezte le Süle András, hozzátéve, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogalkotást követően 2-3 év alatt áll fel a rendszer.

A gyógyszertári védőoltás növeli a gyógyszerészek társadalmi és szakmai megbecsülését, csökkenti az alapellátás terheit és egyszerűsíti a lakossági hozzáférést a védőoltásokhoz, az önkéntesen felvehető vakcinák pedig fontos szerepet játszanak a megelőzésben – hangsúlyozta Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója, aki szerint a jogalkotó részéről is nyitottságot tapasztalnak a patikai vakcináció bevezetésére. Ezt erősítette meg Süle András is, aki szerint Takács Péter egészségügyi államtitkár jövőképében, amelyet az MGYK XIV. Vándorgyűlésén vázolt fel, hangsúlyosan megjelent a patikai vakcináció lehetősége.

Borítókép: archív/adobestock

Kvízek
Kiemelt rovataink