„A HGYSZ 2021-ben állította össze a kistelepülések gyógyszerellátásának erősítésére irányuló javaslatcsomagját, mely többek között tartalmazta az idén megvalósult rendelkezéseket is. A kérdésről 2022-ben egy szakmai konferencián nyilvános vitát is folytattunk a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének vezetőivel. A rendelet megjelenését és hatálybalépését megelőző szakmai és társadalmi vitában is következetesen támogattuk ezt a lépést” – mondta Zlinszky János, a HGYSZ elnöke.
A HGYSZ elnöke felhívja a figyelmet, hogy a jogszabálynak köszönhetően az elmúlt fél évben – az utóbbi évek tendenciáit figyelembe véve – számottevően nőtt a fiókgyógyszertárak száma. 2023 decemberében mindössze 612 fiókgyógyszertár működött, míg 2024 november elejére a számuk elérte a 642-t, ami 5 százalékos emelkedést jelent és meghaladja a 2021-es szintet, amikor 635 fiókgyógyszertár működött. Hankó Zoltán rámutatott: ahogy az várható volt és a kamara előzetesen prognosztizálta, az adott településen egyedüliként működő közforgalmú gyógyszertárak bezárása és fiókgyógyszertárrá történő átalakulása része a folyamatnak. A bezárásuk és fiókként való nyitásuk értelemszerűen gazdasági megfontolásból fakad: míg a közforgalmú gyógyszertárnak törvény szerint minimum heti 30 órás (de a gyakorlatban inkább 40+ órás) nyitvatartás, illetve gyógyszerész jelenléte mellett kell teljes körű gyógyszerellátást biztosítania, addig a fiókgyógyszertárnál a nyitvatartás nem szabályozott (lényegesen kisebb óraszám lehet és nem is minden nap kell nyitva tartani), nincs teljes körű gyógyszerellátás és gyógyszerész jelenléte sem biztosított
A szövetség elnöke hozzátette: 2024. január és november eleje között több mint 20 olyan településen létesült fiókgyógyszertár, ahol az elmúlt hónapokban nem volt elérhető közvetlen gyógyszerellátás. Ezeken a településeken közel 35 ezer fő lakik. Nyolc közforgalmú gyógyszertárral van kevesebb mint 2023 végén, ám ezen települések több mint felén fiókgyógyszertár létesült. „Ezeken a településeken nagy valószínűséggel megszűnt volna a helyben történő gyógyszerellátás, a rendeletnek köszönhetően elenyésző a megszűnt fiókgyógyszertárak száma is” – hangsúlyozta Zlinszky János.
„A kamara ahogy akkor, úgy most is határozottan kiáll a fiókgyógyszertárak gyógyszerész nélküli működtetése ellen. Álláspontunk továbbra is az, hogy a fiókgyógyszertárak gyógyszerész nélküli működtetésének lehetővé tétele egy hibás helyzetértékelésre adott rossz válasz” – szögezte le Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.
Hankó Zoltán rámutatott: ahogy az várható volt és a kamara előzetesen prognosztizálta, az adott településen egyedüliként működő közforgalmú gyógyszertárak bezárása és fiókgyógyszertárrá történő átalakulása része a folyamatnak. A bezárásuk és fiókként való nyitásuk értelemszerűen gazdasági megfontolásból fakad: míg a közforgalmú gyógyszertárnak törvény szerint minimum heti 30 órás (de a gyakorlatban inkább 40+ órás) nyitvatartás, illetve gyógyszerész jelenléte mellett kell teljes körű gyógyszerellátást biztosítania, addig a fiókgyógyszertárnál a nyitvatartás nem szabályozott (lényegesen kisebb óraszám lehet és nem is minden nap kell nyitva tartani), nincs teljes körű gyógyszerellátás és gyógyszerész jelenléte sem biztosított.
Az MGYK elnöke, aki felidézte: az országos tiszti főgyógyszerész nemrég egy konferencián arról beszélt, hogy kilenc közforgalmú gyógyszertár zárt be, melyek többsége fiókgyógyszertárként működik tovább.
„Ahelyett, hogy a teljes körű gyógyszerellátást a hét minden munkanapján biztosító vidéki közforgalmú gyógyszertárak működőképességének megőrzésére koncentrálnánk, jogszabályi előírásokkal támogatjuk ezek fiókgyógyszertárrá alakulását, ami semmiképpen sem nevezhető előrelépésnek” – mutat rá a kamaraelnök. Hozzátette: ez a folyamat a gyógyszertári láncok piaci terjeszkedését segíti, a fiókként való továbbműködtetés ugyanis a korábbitól eltérő, más vállalkozás keretei között történik meg.
A teljes információt ITT olvashatja
