Az a terv, hogy állandó ügyeletes patikák működjenek országszerte, amelyeket a lakosság bármely településről 50 kilométeren belül elér – számolt be Zlinszky János, a HGYSZ elnöke a Belügyminisztérium gyógyszerészeti munkacsoportjában kikristályosodó elképzelésről. Az ötlet azért is támogatandó, mert az érintett gyógyszertáraknak így van lehetőségük felkészülni személyzettel és gyógyszerkészlettel egyaránt a nyitvatartási időn túl érkező betegek ellátására. A fix ügyeleti pontok kijelölése nyomán rendeződne a mai, sok esetben kaotikus helyzet, ami a patikáknak és a lakosságnak is nehézségeket okoz. A munkacsoportban egyelőre arról folyik a polémia, hogy hány állandó ügyeleti pont felállítására van szükség. A HGYSZ álláspontja – amelyet térképészeti szakértők részvételével dolgoztak ki –, hogy Budapesten kívül 60 patika biztosítani tudja a betegek gyógyszerellátását. A kötelezően ellátandó feladat mellé állami támogatást is ígér a döntéshozó, és van remény arra, hogy az új ügyeleti rend az idei év első felében megvalósul.
Nőtt a fiókpatikák száma, amelyek kiváltották a korábban életképtelen közforgalmú gyógyszertárakat, így sokat javult a falvakban, kistelepüléseken élők gyógyszerellátása – mutatott rá a kötelező gyógyszerészi jelenlét 2024-es eltörlése nyomán bekövetkező változásokra az elnök, hozzátéve, hogy a magas gyógyszerészi fizetések kiesésével immár rentábilis ezeknek az egységeknek a működtetése.
Az idei év első negyedévében megvalósulhat a gyógyszerészi vényírás – egyelőre vis major esetekben – folytatta a munkacsoport asztalán lévő újabb témával Zlinszky János, aki nagy előrelépésként értékelte a kompetenciabővítést. A háziorvosoktól átvett, vagy velük megosztott hatásköröket megalapozó jogszabályt tavaly nyáron elfogadták, a gyakorlati bevezetést is lehetővé tévő, kapcsolódó rendelet azonban még mindig készülőben van. Az elnök az elhúzódó előkészítést a téma bonyolultságával, az érintett készítmények körének pontos meghatározásával magyarázta. Lapunk felvetésére, hogy ez a lehetőség a vidéken élők számára is biztosítható-e – hiszen a fiókgyógyszertárakban nincs jelen gyógyszerész – azt mondta, a szabályok szerint ezekben az egységekben is biztosítani kell, hogy 15 percen belül elérhető legyen a szakember, így álláspontja szerint ez a távkapcsolat és az e-recept együttesen lehetőséget ad arra, hogy kistelepüléseken is megvalósuljon a gyógyszerészi vényírás, ahol személyesen csak szakasszisztens van jelen.
A gyógyszerészek részéről nyitottság, a lakosság részéről pedig igény mutatkozik a gyógyszertári vakcináció bevezetésére, amely ugyancsak az idei év egyik nagy lépése lehet a gyógyszerészi kompetenciakörök bővítésében – folytatta az elnök, hozzátéve, hogy a következő időszakban szükséges lesz a kapcsolódó képzés elindítása, valamint a személyi és tárgyi feltétek meghatározása.
Tanulságok és új eljárásrendek a gyógyszerellátásban
A tavalyi év gyógyszer- és patikaszektort érintő fajsúlyos eseményei között említette, hogy megkezdte tevékenységét a Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért, amelynek működése a kezdeti nehézségek után az év második felére konszolidálódott. Ugyancsak ebben a sorban beszélt az önkéntes árkorlátozás bevezetéséről. A tavalyi évről két vis major esetet emelt ki, elsőként az EESZT augusztusi hosszú leállását, ami a vényírást és az e-receptek kiváltását is ellehetetlenítette. Tavaly decemberről az idei év elejére is áthúzódtak a tápszer-termékkivonás körüli problémák, hiszen ezekhez a készítményekhez sok esetben támogatással jutnak hozzá a vásárlók a patikákban. Mindkét esemény kapcsán történnek azonban lépések, hogy hasonló váratlan események során a jövőben álljanak rendelkezésre olyan eljárásrendek, amelyek lehetővé teszik a gyors reagálást a gyógyszerellátás biztonságának megőrzése érdekében.
Az elmúlt években számos, a gyógyszerellátási rendszert jelentősen érintő terv és jogszabály látott napvilágot, amelyek bizonytalanságot okoztak. Ezek közé tartozott az intézeti gyógyszertárak kiszervezése projekttársaságokba, a párhuzamos gyógyszerellátási rendszer kialakítása, amelyek nem bírták a szakma támogatását. Ebbe a körbe került a gyógyszerautomaták bevezetése is, amelynek célja a vidék gyógyszerellátásának támogatása. A HGYSZ legfeljebb az olyan hűthető és fűthető gyógyszerátvevő boxok üzembe helyezését támogatná, amelyeket a gyógyszerész tölt fel és ellenőriz, az állampolgárok pedig például DÁP-azonosítással juthatnának hozzá a készítményekhez. Ugyanakkor az elnök jelezte, ezeknek a modern készülékeknek az üzemeltetése magas költségekkel járna. Hangsúlyozta, hogy nem pártolják a „fájdalomcsillapító automatákat”, mert sérül a minőségbiztosítás és a betegbiztonság.
A fenti intézkedésekkel szemben a szakmai szereplők számos olyan intézkedést sürgetnek évek óta, amelyekben egyelőre nem történt előrelépés, ezek közé tartozik például a degresszív árrés modell átalakítása, amelynek elmaradása a patikáknál csapódik le.
A „jövő gyógyszertárában” magas szakmai színvonalon történik a gyógyszerkiadás, a betegtájékoztatás, az adherenciakövetés – festette fel a HGYSZ vízióját Zlinszky János, aki úgy vélte, a mostani, szűkös szolgáltatási paletta helyett sokkal nagyobb szerepet kellene kapnia a gyógyszerészi gondozásnak. A jövőben a gyógyszertári kínálatnak ki kell egészülnie a preventív szűrésekkel, ha nem is a vizsgálatok, de legalább a kommunikáció szintjén. AZ EESZT megteremti a lehetőségét az orvosok és gyógyszerészek szorosabb együttműködésére, ami által hatékonyabb terápiát kínálhatnának a beteg számára. Bár a kisebb településeken, falvakban most is jellemző, hogy a háziorvos konzultál a patikussal, de jó lenne ennek formáját, eljárásrendjét egységesen meghatározni, biztosítva egyúttal a hátteret és finanszírozást is.
