A gyógyszerészet nemcsak szakmai, hanem emberi küldetés – fogalmazott a rendezvényt megnyitó felszólalásában Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára, megjegyezve, hogy míg tavaly több lett a fiók-, ám kevesebb a közforgalmú gyógyszertár, de összességében nőtt a patikák száma Magyarországon.
A munkaerőhiány kulcsa lehet a gyógyszerészi kompetenciák bővítése – fogalmazott a szakpolitikus. Beszámolt arról is, hogy az egészségügyi államtitkárság vezetésével megalakult az a munkacsoport, amely a gyógyszerészet és a gyógyszerellátás problémáira, a digitalizáció elterjedésével járó logisztikai kihívások kezelésére keresi a megoldásokat. – Egy olyan keretrendszert és szabályozási környezetet alakítunk ki, amelyben az állami kontroll biztosítja a szakmai színvonalat ls a lakosság biztonságos gyógyszerellátását, ugyanakkor teret enged az innovációnak és nem akadályozza a piaci működést – tette hozzá.
Meg kell állítani azt a folyamatot, amelynek során a gyógyszerészből lassan logisztikai szakember lesz, miközben a szakma ledegradálódik – hívta fel a figyelmet Zlinszky János, a HGYSZ elnöke, aki adatokat is sorolt, amelyek szerint tavaly év végére 2900 patika működött Magyarországon, ezek 90 százaléka hálózatokhoz csatlakozott, a táráknál évente 115 millió beteg-gyógyszerész interakció történik. Az elnök úgy vélte, olyan potenciál rejlik ebben, amit nem használunk ki kellőképpen.
Evangelizáló gyógyszerészekre lenne szükség
A miniszteri felhatalmazással működő munkacsoport az ellátási problémák megoldására és a ki nem használt kapacitások kiaknázására fókuszál – árulta el előadásában El Koulali Zakariás országos tisztifőgyógyszerész. – Napirenden van a gyógyszerészi vényfelírás kérdése, és a gyógyszertári vakcináció lehetősége is felmerült már, ám ez utóbbi már olyan invazív beavatkozás, amelyhez nemcsak az eszközöket, de a megfelelő képzést is biztosítani kell – jegyezte meg, hozzátéve ugyanakkor, hogy „a gyógyszerészeknek ki kell menni az utcára, és részt kell venniük abban az „evangelizációban”, ami az egészségtudatosság növelését célozza.
A 110 millió gyógyszerész-beteg találkozó, a heti 160 ezer órában nyitva tartó háromezer patikában óriási lehetőség arra, hogy a gyógyszerészek komoly szerepet töltsenek be a lakosság egészségügyi ellátásában – folytatta a tisztifőgyógyszerész, aki az adatokat sorolva arról beszélt, a megelőzhető egészségkárosodások fele a nem megfelelő gyógyszerelésre vezethető vissza. A 65 év felettiek 30-40 százaléka legalább öt, hat százalékuk pedig akár tíz orvosságot vesz be naponta, az időskorban szükséges hospitalizáció tíz százaléka a non-adherenciára vezethető vissza. Az antibiotikum rezisztencia nyomán 33 ezer ember halálát okozzák évente a multirezisztens kórokozók Európa-szerte, idehaza pedig 7,5 millió dobot antibiotikumot vált ki a lakosság, 4,5 milliárd forintot költve erre, amihez az állam hozzátesz ugyanennyit. A költségvetés gyógyszerkiadásai évről-évre emelkednek, tavaly ez az összeg a lakossági költésekkel együtt elérte az 1000 milliárd forintot, ami 25 év múlva a becslések szerint megduplázódhat.
Hogy mindez változzon, abban nagy szerepe lenne a gyógyszerészeknek, azonban nemcsak a gyógyszerelési problémák orvoslásával, hanem számos olyan feladattal, amelyek elvégzésére most is lehetőséget adnak a jogszabályok. A gyógyszertörvényben lefektették a gyógyszerészi gondozás és terápiamenedzsment alapjait, ahogyan az alapszintű szűrések is elérhetők a patikákban. Sokan most is egészségük megőrzése, javítása érdekében térnek be a gyógyszertárakba, ezért kínálkozik a lehetőség, hogy az officina az egészségnevelési és életmódváltási tanácsadás színtere legyen.
Míg Koltai Tünde, a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségének (BEMOSZ) elnöke szerint a magyarok meglehetősen rossz egészségértésének javításában is segíthetnének a gyógyszerészek, megjegyezte azt is, hogy a gyógyszerészi gondozás vagy klinikai szolgáltatás nyújtásához az optimális teret is biztosítani kell, ami helyenként nehézségekbe ütközik.
A gyógyszerészek 80 százaléka elégedett a hivatásával, de mindössze negyedük érzi úgy, hogy teljes mértékben meg tudja élni azt – derült ki az Inspira Research friss kutatásából, amely arra is rámutatott, hogy a lakosság – dominánsan a 40-49 éves korosztály – nyitott arra, hogy egészségügyi problémájáról elsőként a gyógyszerészét kérdezze. Számos tünet esetén már most is a patikák jelentik az elsődleges kapcsolódási pontot, és a gyógyszerészek számára is fontos lenne a tevékenységi köreik bővítése a gyógyszeres terápia menedzselésében, egyes szűrések elvégzésében, a vis major vényírásban, vagy meghatározott, gyakori betegségek ellátásában. Mint azt Abonyi Zsolt, az Inspira egészségügyi kutatási igazgató összegezte, a kompetenciabővítés nemcsak a gyógyszertárak fenntarthatóságára lenne pozitív hatással, de az alapellátást is tehermentesítené.
Legyen az első a gyógyszertár?
A koronavírus-járvány alatt kritikus helyzetbe került háziorvosi ellátás Nagy-Britanniában, ez generálta a Pharmacy First szolgáltatás bevezetését a szigetországban, ami végül 2023-ban valósult meg – derült ki Stephen Thomas, a Rowlands Pharmacies főgyógyszerészének előadásából. A páciensek összesen hét enyhébb klinikai kórképpel fordulhatnak ellátásért a gyógyszerészükhöz, mint például a húgyúti fertőzés, az ótvar, vagy az övsömör, de már gondolkodnak a lista bővítésén.
A bevezetés évében kétmillió konzultáció történt a patikákban, a szegényebb régiókban pedig kétszeres volt a lakossági igénybevétel a gazdagabbakkal szemben, a rugalmasen kialakított keretrendszer pedig lehetővé teszi, hogy évente akár 40 millió konzultáció valósulhasson meg a gyógyszertárakban.
Szimpatizálnak a Pharmacy First koncepcióval a magyar gyógyszerészek, és társadalmilag is hasznosnak tartanák, ám a gazdasági megvalósíthatósággal kapcsolatban már pesszimisták – ismertette az Inspira vonatkozó felmérésének adatait Szerencsés Dóra. A fiatalabb generációnál – 40 éves vagy fiatalabb – az elköteleződés szignifikánsabb magasabb, és a beosztott gyógyszerészek nyitottabbak a programra.
Pozitívan fogadja a koncepciót a lakosság kétharmada, azonban a kutatásban választ adók csupán harmada mondta azt, hogy biztosan élne ezzel a lehetőséggel – ismertette a stratégiai igazgató, de megjegyezte azt is, gyógyszerészi szolgáltatások körének bővítésében akadályt jelent a személyi és tárgyi feltételek biztosítása.
Másfél- két év alatt honosítható, felépíthető lenne egy Pharmacy First program – vélte Dózsa Csaba, Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karának docense, aki szerint egy komplex patikai ösztönző rendszert lehetne kiépíteni annak örvén. Ám – amellett, hogy ez a koncepció hogyan lenne illeszthető a hazai egészségügyi ellátórendszerbe – kérdés, hogy a szolgáltatás mennyibe kerülne a társadalombiztosításnak és a lakosságnak, és mindez hogyan térülne meg a klinikai oldalon.
A magyar gyógyszerésztudományi karok képesek lennének arra, hogy posztgraduális képzés keretében felkészítsék a gyógyszerészeket egy Pharmacy First modellben való munkára – mondta Fittler András, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja, aki a felsőoktatási intézményben már jó eredményekkel futó mikroképzési rendszerüket mutatta be, amely 4 modulból áll, munka mellett 2-3 hónap alatt végezhető, a 20 perces online előadások önálló tanulást tesznek lehetővé, ám nem tartalmazza a gyakorlati tudnivalók elsajátítását.
Digitalizáció a szolgáltatások szolgálatában
A lakosság túlnyomó része (84%) támogatná, és hozzájárulna ahhoz, hogy a gyógyszerész rálásson az EESZT-ben az összes kiváltott gyógyszerére – ismertette az Inspira harmadik felmérésének eredményeit a konferencián Abonyi Zsolt. Valamivel kevesebben (64%) pártolták, hogy a patikus az egészségügyi adataikhoz is hozzáférjen. Szívesen használna a páciensek háromnegyede önkiszolgáló kasszát a gyógyszertárakban, 30 százalékuk pedig biztosan, 40 százalékuk pedig valószínűleg szívesen venné, ha a gyógyszereit előre, online megvásárolhatná.
Három évre visszamenőleg lekérdezhetik a gyógyszerészek a beteg gyógyszerelési anamnézisét az EESZT-ből, de egyes gyógyszertári programok ezt a lehetőséget nem tudják kiszolgálni – tisztázta előadása elején Bertalan Lóránt, az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK) eRecept és eEgészségügy vezető szakértője, javasolva, hogy ahol ilyen hibát észlelnek, azt jelezzék az EESZT vagy az informatikai szolgáltató felé.
A gyógyszerészi gondozás alapfeltételei adottak a térben, ám a folyamat dokumentálásához, a gyógyszerész bejegyzési jogosultságának megadásához nemcsak az orvosi és gyógyszertári szoftverek fejlesztésére, hanem jogszabály módosításra is szükség van. Hasonló a helyzet a beteg e-profiljában szereplő immunizálási adatokkal, vagy a laborleletek hozzáférhetőségével, amelyekhez ugyancsak hasznos lenne a hozzáférés a megfelelő gyógyszerészi gondozás biztosításához. Ugyancsak össze lehetne fűzni a gyógyszerészi gondozással a Dr. BetMen szolgáltatásait – vélte a szakértő.
A 90-es években nagy riadalmat okozott a számítógépek megjelenése gyógyszertárakban, ma, ha nincs áram és internet, bezárhatjuk a patikát, mert nemcsak az EESZT, a HUMVO vagy a VirEP fut online, de a pénzügyi tranzakciók kétharmada is digitálisan zajlik – vezette fel előadását Kovács Zalán gyógyszertárvezető, aki azt vázolta fel, milyen fejlődési potenciál van a gyógyszertári digitalizációban.
Mintegy 220-230 hazai patika rendelkezik már komissiózó automatával, ami 100 százalékos gyógyszerbiztonsággal segíti a gyógyszerész munkáját, sok időt és energiát spórolva, hiszen akár 2000 doboz gyógyszer leltározásával is néhány másodperc alatt végez. Hasonló előnyökkel járnak a digitális polcok, és néhány officinában már megjelentek az önkiszolgáló pénztárak is a vény nélküli gyógyszerek és egyéb készítmények kifizetésének megkönnyítésére.
A mesterséges intelligencia nem veszi át és nem is helyettesíti a gyógyszerész munkáját, hanem segíti azt – vélte a gyógyszertárvezető, aki szerint a validált MI motorok támogatást jelentenek az expediálásnál, jó szolgálatot tehetnek a szakmai szabályok lehívásánál, a gyógyszerészeket érintő jogszabályokban való keresésben. Nagy segítséget jelenthet az MI gyógyszertár működtetésben is, például a gyors és folyamatos forgalomfigyeléssel, ehhez kapcsolódóan pedig a rendelési feladatok átvételével.
Borítókép: adobestock/archív
