A prevenció jegyében tanácsokból nincs hiány. Ne hízzon el, tartsa karban a vérnyomását és mérsékelje az alkoholfogyasztást! Mindeközben világszerte felmérések mutatnak rá arra a megdöbbentő tényre, hogy a gazdaságilag fejlett országokban a várható élettartamot, az egészséget jobban befolyásolja a szegénység, mint az elhízás, a magas vérnyomás vagy éppen az alkoholfogyasztás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is rámutatott a szegénység–betegség ördögi körére: aki szegény, az gyakrabban beteg; aki pedig beteg, az elszegényedik. 

A jómódúak majd’ 9 évvel tovább élhetnek, mint a szegényebbek

Németország a világ egyik leggazdagabb országa, amely jól működő egészségügyi és szociális ellátórendszerrel rendelkezik és törvényileg kötelezővé teszi a polgárai számára az egészségbiztosítási rendszerhez való kapcsolódást. Mindezek ellenére a jövedelem igen erős befolyásoló tényező, ha arról van szó, hogy milyen hosszú életre számíthat egy német lakos. 

Röviden: a pénz egészség és betegség kérdésében is dönt.

A kevesebbet kereső férfiak Németországban 8,6 évvel korábban halnak meg, mint a jómódú honfitársaik. A nők esetében kisebb a különbség: a tehetős nők „csak” átlagosan 4,4 évvel élnek tovább, mint mostohább anyagi körülmények között élő társaik.

A szegények érzik is, hogy a pénztárcájukon kívül az egészségükkel is vannak bajok. A magas szociális és anyagi státuszú középkorú nők 90% vallja azt, hogy jó vagy nagyon jó egészségnek örvend, míg ez az arány az alacsonyabb szociális és anyagi státuszú nőtársaik körében csak 53%.

Akinek az egészségével problémák vannak, az nem képes megfelelően teljesíteni sem otthon, sem a munkahelyen. Mindez fokozottan érvényes akkor, ha az egészségi állapot sérülése anyagi nehézségekkel is társul. A rosszul kereső nőknél kétszeres, míg a férfiaknál háromszoros annak az esélye, hogy betegség esetén nem tudják ellátni az otthoni/munkahelyi feladataikat – a jól kereső honfitársaikhoz képest. Mindez egy ördögi kör részeként tovább ront az anyagi helyzetükön, amely kedvezőtlenül hat az egészségükre; és folytatható a sor. 

Ki számít egyáltalán szegénynek Németországban?

A citált németországi elemzésben a 2023-as viszonyokat vették alapul. A több mint 83 millió lakosú országban eszerint 17,7 millió embert fenyeget a társadalmi kirekesztődés, a szegénység; vagyis a német lakosság 21,2%-át.

Mit is jelent mindez euróban, havi jövedelemre lefordítva? Az Európai Unióban az számít szegénységgel veszélyeztetettnek/szegénynek, aki kevesebb jövedelemmel rendelkezik, mint a mediánjövedelem 60%-a. Németországban 2023-ban ez a szegénységi küszöb egyedül élőknél nettó 1310 EUR/hó volt, míg egy olyan családnál, amely két 14 évnél fiatalabb gyermeket nevel nettó 2751 EUR/hó/család. Vagyis, ha egy egyedülálló német lakos havi jövedelme kevesebb mint kb. 537000 Ft, őt elszegényedés fenyegeti; míg egy kétgyermekes német családot akkor fenyeget elszegényedés, ha a havi jövedelmük, forintra átszámolva, kevesebb mint 1128000 Ft. Definíció szerint Németországban minden 7. embert érint a szegénység. Ismertek egyéb kritériumrendszerek is: például szegénység esetén problémát okoz az, hogy a csekkek be legyenek fizetve határidőre, vagy az illető nem engedhet meg magának évi egyszer egy egyhetes nyaralást. Ilyen kritériumok mentén a németek 6,9%-a szegény.

Bármilyen szemszögből is nézzük, leszögezhető, hogy jelentősebben ki vannak téve az elszegényedés jelentette fenyegetésnek a gyermeküket egyedül nevelők, illetve a három vagy több gyermekes családok. A migránsok, a német állampolgársággal nem rendelkezők, illetve az alacsonyan képzettek körében is gyakran hiányos a „kassza”. Életkor szerinti bontásban a 18–24 évesek körében a legnagyobb a veszélye az anyagi nehézségeknek (minden negyedik fiatal felnőtt érintett). A nemeket illetően a nőknél nagyobb az anyagi gondok kockázata. A nyugdíjasok körében a nők 23%-a, míg a férfiak 18,1%-a él az említett szegénységi küszöb alatt.

Szegény betegek, beteg szegények

A civilizációs betegségek és az akut fertőzések is jobban sújtják a szegényeket. A németországi Robert Koch Intézet adatai alapján 

• az alacsony jövedelmű nők körében 3-szor magasabb a koronáriabetegségek kialakulásának a rizikója, illetve 71%-kal nagyobb a hipertónia kockázata, mint a jómódúaknál. A férfiaknál a kockázatok közti különbségek kisebbek ugyan, de jelentősek: a tehetősekhez képest 1,7-szeres a koronáriabetegségek kockázata és 7%-kal emelkedett a magas vérnyomás kockázata a szegényeknél.
• a stroke vonatkozásában sem hagyható figyelmen kívül a pénztárca: míg a férfiaknál csak 2-szeresére, addig a nőknél 16-szorosára nő a stroke kockázata, ha valaki szűkölködik.
• a 2-es típusú cukorbetegség 2-szer gyakrabban sújtja a szegényebb sorú férfiakat, mint az anyagilag eleresztett társaikat, az arány a nők körében 3-szoros.
• mindkét nemnél 2-szeresére nő a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a krónikus bronchitis, az asztma és a krónikus májbetegségek kockázata, ha valaki az alacsony jövedelműek közé tartozik.
• a szegénység a daganatok előfordulási kockázatát is befolyásolja: a szegényebb régiókban gyakoribbak a felső légutak, a tüdő, a nyelőcső és a belek tumorai, mint a tehetősebb régiókban. Körülbelül 20%-kal nő a húgyhólyag, vese és gyomor daganatainak a kockázata, ha valaki szegény. Ugyanakkor, akár szabályt erősítő kivételként is említhető, hogy a szegényebbek körében ritkábban fordul elő bőr- és emlőrák, mint a jómódúaknál.
• 1918 és 2009 közötti adatok alapján az influenza súlyos/halálos kimenetelű lefolyásának nagyobb volt a rizikója az anyagilag rossz helyzetben lévők körében.

Miért tesz a szegénység beteggé?

A rossz anyagi helyzet számos úton járulhat hozzá az egészségi állapot romlásához. Lényeges az egészséggel kapcsolatos magatartás, amely kapcsán vitathatatlan, hogy az egészséges életmód anyagi ráfordítást igényel. Aki szegény, az egészségtelenebbül táplálkozik. Egyrészt, a friss élelmiszerek jellemzően drágábbak, mint a magas zsír- és cukortartalmú feldolgozott élelmiszerek, másrészt a szegénység sok esetben alacsonyabb képzettségi szinttel jár együtt, amely esetben az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek hiányosak. A szociálisan hátrányos helyzetűek ritkábban sportolnak, hiszen a legtöbb sportlétesítmény igénybe vétele is pénzbe kerül. Ezzel összefüggésben az alacsonyabb jövedelműek körében körülbelül két és félszer gyakoribb az elhízás, mint a jól keresőknél. Az elhízás és a pénztárca közötti kapcsolat különösen szoros a nőknél, esetükben a szegénység 3,25-szörös elhízási kockázattal társul. A „szokásokat” illetően: a szegények körében 30%-kal elterjedtebb a dohányzás, mint a tehetősebbeknél, ezzel szemben a gazdagoknál jelentősebb mértékű az alkoholfogyasztás, mint a szegényebb rétegeknél.

A prevenciós egészségügyi szolgáltatásokat, szűréseket ritkábban veszik igénybe a szegényebb néprétegek, így esetükben például kisebb lehet az esély a daganatok korai felismerésére. Már kialakult kórképeknél, így például a 2-es típusú cukorbetegségnél a rosszabb sorban élőknél kisebb az esély arra, hogy követik a számukra tanácsolt életmódbeli/diétás változtatásokat. A gyógyszereken is spórolnak azok, akiknél szűkös a kassza. Egy 700 eladósodott német lakos megkérdezésével végzett felmérés szerint a válaszadók negyedénél előfordul, hogy pénzhiány miatt a vényre felírt gyógyszert se váltják ki a gyógyszertárban. 

A lakó- és munkahelyi körülmények is jelentősen eltérnek a szegényebb és a módosabb rétegek között, amely szintén rányomja a bélyegét az egészségre. A nehéz, egyoldalú fizikai munka, a szennyezett levegőjű környezetben történő vagy a váltott műszakos munkavégzés kedvezőtlen – többek között – a légúti és mozgásszervi betegségek szempontjából. Megjegyzendő, hogy az utóbbi időszakban elterjedtebbé vált „home office” is elsősorban a tehetősebbek kiváltsága.

A szegénység stresszel és depresszál

A szegénység testi és lelki teher is. A pénzügyi nehézségek, a rossz lakhatási körülmények, a zajszennyezés, a bizonytalan munkahelyi viszonyok vagy a munkanélküliség egyértelmű stresszfaktorok. A pszichés megterhelés életkortól függetlenül növeli a fej, derék és hasi fájdalmak kockázatát, amelyek gyakorisága akár 3-szor akkora is lehet, mint a magasabb életszínvonalon élőknél. Míg a depresszió a jómódú nők és férfiak 5,7%-át, illetve 3,4%-át érinti, addig az a szegényebbek körülbelül 13%-át sújtja, nemtől függetlenül. A szorongás prevalenciája is egyre nő a szociális státusz romlásával.   

A szegénység és a betegség már az anyaméhben elkezdődik

A szegénység hosszú távú negatív egészségi következményeinek különösen ki vannak téve a gyermekek. 

A szegény sorban élő anyák gyermekeinek 27,2%-a már az anyaméhben passzív dohányzásnak van kitéve, miközben ez az arány a jobb sorban élőknél 1,6%. A cigarettafüst mellett egyéb tényezők is hozzájárulnak ahhoz, hogy a szegény anyák körében gyakoribb legyen a koraszülés, az alacsony születési súly és magasabb legyen a csecsemőhalandóság. 

A szegényebb rétegek anyái ritkábban szoptatják a csecsemőiket, mint az anyagilag jobb helyzetűek, és mire iskolába mennek a gyermekeik, gyakrabban fordulnak elő náluk testi, pszichés, kognitív, nyelvi és motoros fejlődési zavarok. A szegénységben felnövő gyermekek körében az elhízás 2–5-ször gyakoribb, mint a jó sorban nevelkedőknél; mindez előrevetíti a későbbi, felnőtt kori civilizációs betegségek kialakulásának nagyobb kockázatát. A gyermekek egészségét hűen tükrözi a fogaik egészsége is: míg a szegényebb sorban élő gyermekek 29%-ának vannak szuvas fogai, addig ez az arány csak 7% a jobb módban élők csemetéinél. Megjegyzendő, hogy az alacsonyabb társadalmi rétegekhez tartozók ritkábban vesznek részt a fogorvosi vizsgálatokon is. Az alacsonyabb szociális státusz pszichés és viselkedési zavarokkal társul a gyermekeknél: körülbelül 3-szor magasabb a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) gyakorisága a szegény szülők gyermekei körében, mint a jobbmódúaknál.

Szegény embert még az ág is húzza

A felmérések és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a társadalmi szakadék az elmúlt 30 évben folyamatosan mélyült Németországban. Leszögezhető, hogy a jövőben egyre több ember kerülhet a szegénységi küszöb alá. Az egészségügyi vonatkozásokat illetően számolni kell azzal, hogy a szegénység nem jár egyedül, hanem a betegségek széles skálájának nagyobb kockázatát hozza magával.

Irodalomjegyzék

(1) Armut; Der Geldbeutel als Krankheitsrisiko. https://www.pharmazeutische-zeitung.de/der-geldbeutel-als-krankheitsrisiko-152033/; 2024. 12. 23.