Noha alig két hét múlva mintegy 20-25 vény nélkül megvásárolható (OTC-) gyógyszerre kellene ársapkát húzniuk a gyártóknak-kereskedőknek, a végleges lista még nem ismert. És ha ez be is következik, nem biztos, hogy a páciensek azt észreveszik. A gyártói szövetségek, a nagykereskedők már közleményben jelezték: a tavalyi árakon szállítanak, emlékeztet a lap.

Legutóbb Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója az InfoRádiónak úgy fogalmazott: önmagában a gyártók által adott engedmény kevés ahhoz, hogy a betegek a patikában valóban csökkentett áron juthassanak hozzá a termékekhez, mert „a gyógyszerkészítmények esetében az árképzés és az, hogy a fogyasztó milyen áron jut hozzájuk, még a kiskereskedelemhez képest is sokkal komplexebb kérdés”.

A patikákat ugyanis nem kötelezi semmi, csupán nekik is önként kellene vállalniuk, hogy nem adják a múlt év végi áraknál drágábban a készítményeket. Csakhogy a beteg nem ismeri sem a termelői, sem a köztes kereskedők által alkalmazott árakat. Már csak azért sem, mert minden patikában más-más ára van a nem támogatott készítményeknek. A gyógyszertárak ugyanis ezek profitjából egészítik ki azt a veszteséget, amivel a közfinanszírozott orvosságok értékesítése jár. Azok többségének árát és árrését 2007 óta nem növelte az egészségbiztosító, így időközbeni költségnövekedést sem tudtak érvényesíteni a patikák áraikban. A nem támogatott készítményeket, étrend-kiegészítőket, kozmetikumokat viszont annyiért adja a gyógyszerész, amennyit a betegek még hajlandók az adott településen kifizetni azokért. Ma egy ilyen átlagos doboz gyógyszerért a beteg ötezer forintot fizet, öt évvel ezelőtt viszont még a felét sem. Így például 2020 és 2024 között a támogatott gyógyszerekből származó patikai bevétel 56 százalékkal nőtt, a szabadárasokból adódó 118 százalékkal. 

A lap úgy tudja: a gyógyszerészkamara elnöke önmérsékletre kérte a patikákat. 

(Borítókép: hosny salah képe a Pixabay-en)