Ezen kívül a különböző állami egészségügyi intézmények is (mint pl. kórházak és egészségügyi központok) saját gyógyszerszükségleteik fedezésére a helyi / régiós költségvetési keret terhére gazdálkodhatnak. Az említett intézmények túlnyomórészt tenderek útján szerzik be a gyógyszereket.
Ezek alapján az orosz gyógyszerpiacot három nagyobb területre lehet osztani: kereskedelmi (patikai értékesítések); kórházi beszerzések; és az LLO-program keretében megvalósuló gyógyszerjuttatások a társadalom bizonyos rétegei számára.
Míg a kereskedelmi és kórházi szektorok dobozban mérve jelentős részt szakítanak ki, addig értékben már lényegesen kevesebbet. Ez az LLO-programban juttatott készítmények magas értéke miatt alakult így, mivel az állam az LLO-program keretében nem csak a szociálisan rászoruló rétegek ellátását biztosítja, de az onkológiai és egyéb nehezen gyógyítható ritka betegségek kezelésére alkalmas készítmények beszerzését is támogatja. Ezen támogatott készítmény-körbe tartoznak még azok a gyógyszerek is, amelyeknél megmaradt az állam tradicionális központi elosztó szerepe (pl. Inzulin). Itt érdemes megemlíteni, hogy ezek gyakorlatilag mindegyike viszonylag drága, originális, importkészítmény.
Az LLO-program keretében támogatott készítmények listáját évente felülvizsgálják a hatóságok. A „listára” való felkerüléshez több szigorú feltételnek kell megfelelnie az adott gyártónak és a készítményének, de a végeredmény rendkívül jövedelmező lehet.
A korábbi évek költségvetési gyógyszerbeszerzései (tenderek) körüli korrupciós botrányok után a helyi szervek és hatóságok az irányító kormányzat nyomására mára már sokat szigorítottak az eljárásokon. A szigorítások mértéke a jövőben sem fog változni, éppen ellenkezőleg, a piac az állami befolyás egyre növekvő mértékét jósolja nem csak a központi beszerzések terén, de a kereskedelmi szektor folyamataiba, működésébe is egyre több szabályozó elemet építenek be. Ezt mutatta már a létfontosságú készítmények árregisztrációja 2010 második felében, amikor a forgalomban lévő importkészítmények beszerzési árait rubelben rögzítették, valamint hatósági rendeletben határozták meg valamennyi készítményre vonatkozóan a végső fogyasztói ár és a disztribútor beszerzési ára közötti árrés maximális, százalékos formában kifejezett mértékét.
Az egyre terjedő elektronikus úton (internetes portálokon) megvalósuló tendereztetések pedig ugyancsak egyre mélyebbre szorítják az árakat.
A orosz piacon összesen mintegy 900 gyógyszergyártó terméke van forgalomban, ebből nagyjából 700 hazai gyártótól, de amíg dobozszámban kifejezve az összoroszországi gyógyszer-értékesítések 75 százaléka „hazai”, addig értékben csupán a negyedét teszik ki. Ezt az értékbeli különbséget kívánja megváltoztatni az irányító kormányzat azzal a hosszú távú állami programtervvel (Pharma-2020), amit Putyin 2010-ben jelentett be.
A célkitűzések között szerepelt többek között a hazai gyártók piaci részesedésének 50 százalékra emelése 2020-ig, valamint ezzel gyakorlatilag egyenes összefüggésben a hazai gyógyszergyártás fejlesztése, a újonnan induló zöldmezős beruházások támogatása és további külföldi tőke csábítása a megvalósítandó projektekhez.
Az elmúlt egy évben kimondatlanul is nyilvánvalóvá vált az orosz gyógyszerpiac szereplői számára, hogy a beruházásokon és fejlesztéseken túl, a kormányzat újabb és újabb törvények, törvénymódosítások és rendeletek útján – természetesen a fenti célok mielőbbi elérése érdekében – tovább szándékozik korlátozni az importot, előnyösebb versenyhelyzetbe hozva és kiemelten kezelve ezzel a hazai gyártást. Ezt mutatja többek között az import és hazai gyógyszerkészítmények 20 és 80 százalékos részarányának előírása a régiók költségvetési gyógyszerbeszerzéseinek (tenderek) kiírásában.
A 2010-es árregisztrációt követően a Richter Gedeon NyRt.-nél 2011. január 01-vel áttértünk Rubelben történő számlázásra (az addigi Euro helyett). Az áttérés legfőbb pozitívuma, hogy javult oroszországi vevőink fizetési fegyelme, valamint a készítményeinkkel induló disztribútorok számára megnyugtató módon kiszámíthatóak lettek a tendereken résztvevő és nyertes készítmények átadási ára. A disztribútor ilyen esetben raktárkészletről szállít a tendert kiíró intézménynek. Mivel a tendert gyakran árversenyeztetéssel rendezik, a disztribútor egy esetleges kedvezőtlen árfolyamváltozás esetén sokat veszíthet az ügyleten. A kölcsönös Rubel-elszámolással ez megszűnt, aminek eredményeként egyre több tenderen indulnak szívesen a Richter Gedeon NyRt. készítményeivel.
A Richter Gedeon NyRt. jelenleg egyik legjelentősebb oroszországi projektje a Putyin által meghirdetett Pharma-2020 több éves „program-terv” hatására a Richter Gedeon - RUS leányvállalat termelés- és raktárkapacitásának növelése, és annak több lépcsős megvalósítása az elkövetkező 2 évben. A projekt több készítmény gyártásának kihelyezését irányozza elő Budapestről oroszországi leányvállalatunkhoz, valamint az egyre jelentősebb készgyógyszer-disztribúciós tevékenységének erősítését is kiemelt célként kezeli.
Összefoglalóan elmondható, hogy a külföldi gyártók helyzete a jelenlegi szabályozások és a fenti jövőkép mellett semmiképpen sem nevezhető „rózsásnak”. Talán ahhoz lehetne hasonlítani, amikor egy egyre sötétedő alagútban haladunk kerékpárunkkal, miközben azért is tekerünk egyre gyorsabban, hogy izzónk fénye jobban világítsa az előttünk lévő utat, de mindig ott motoszkál az érzés, hogy egyszer csak szembe jön velünk a vonat..
Ezt az érzést a magyarországi gyártóknak is le kell küzdeniük. Ha leküzdik, utána az előttük álló feladatok megoldására koncentrálják minden eszközüket, valamint legjobb tudásuk szerint preaktív módon felkészülnek a várható fordulatokra; így minimálisra csökkenthetőek a oroszországi hatóságok által okozott meglepetések és azok kihatása is a vállalati üzletpolitikára, valamint nem utolsó sorban a cég árbevételére.
