Növelik a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát a sztatinok
Amerikai kutatók vizsgálata szerint határozott összefüggés mutatható ki a sztatinok szedése és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása kockázatának növekedése között.
Az Ohio State University kutatói a Diabetes/Metabolism Research and Reviews folyóiratban számoltak be arról, hogy vizsgálatuk szerint a sztatinok szedése néhány éven belül többszörösére emelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
Az Ohio Egyetem kutatócsoportja egy középnyugati államokban működő magán egészségbiztosító társaság adatait elemezte. Vizsgálatukban több mint 4500 olyan biztosított 2011-2014 közötti adatait tekintették át, akiknél még nem diagnosztizáltak cukorbetegséget, ám orvosuk sztatin hatóanyagú koleszterincsökkentő gyógyszert írt fel nekik – az Egyesült Államokban a középkorú népesség több mint negyede szed sztatinokat. Az elemzés kezdő időpontjában a betegek még nem szedték a felírt készítményt. Az eredmények szerint a sztatinokat szedő betegeknél a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata több mint a kétszeresére nőtt azon betegekéhez képest, akik nem kezdték el szedni a gyógyszert. Azoknál pedig, akik több mint két éven keresztül szedték a sztatin hatóanyagú szereket, a cukorbetegség kockázata ennél is nagyobb mértékben, több mint háromszorosára nőtt.
A vizsgálatot vezető kutatók szerint ez az összefüggés dózisdependenciára utal, ami miatt valószínűsíthető az ok-okozati viszony. A vizsgálat azt is felfedte, hogy a sztatinokat szedő betegek körében 6,5%-kal valószínűbb volt az aggasztóan magas HbA1c vérvizsgálati érték* előfordulása, ami a cukorbetegség egyik rutin prediktív faktora. A kutatók azonban azt is elismerik, hogy a sztatinok igen hatásosak a szívroham és a sztrók megelőzésében, tehát soha nem tanácsolnák a betegeknek, hogy hagyják abba a gyógyszer szedését, viszont a sztatinok felírása fel kell, hogy vesse az orvosoknál a cukorbetegség megelőzéséről a beteggel folytatott konzultáció, tájékoztatás szükségességét.
*A HbA1c a hemoglobin egy alegysége, amely képes glükózt megkötni. Minél magasabb a vércukorszint, annál több cukor kötődik hemoglobinhoz. A kötés kezdetben instabil, de néhány óra múlva stabilizálódik és vissza nem fordíthatóvá válik, azaz a cukor nem tud többé leválni a hemoglobinról. Az átmeneti magas vércukorértékek a HbA1c-értékkel alig mutathatók ki, ellenben a múltbéli átlagos glükóz érték jól látszik. Visszamenőleg 60-100 nap átlagos glükóz szintjét lehet monitorozni. A cukorbetegség kezelése során fontos a HbA1c-érték normál tartományban tartása, hiszen csak így lehetséges hosszútávon a cukorbetegség által okozott szövődmények lehetőség szerinti elkerülése vagy csökkentése.
