A RAS mutációk különösen gyakran fordulnak elő a halálos kimenetelű ráktípusokban, például hasnyálmirigy-, kolorektális és tüdőrákban. A már engedélyezett szotoraszib hatóanyag csak egyfajta mutáció ellen mutatott hatásosságot, és analógjának, az adagraszibnak az engedélyezése még folyamatban van. Az már ismert volt, hogy a sejt felszínéről az információk továbbítása során nagy fehérjeklaszterek képződése figyelhető meg, de a klaszterek szerkezete még ismeretlen volt. A kutatók számítógépes szimulációkkal írták le a RAS aggregátumok atomi szintű szerkezeti modelljét, és eredményeiket azonnal közkinccsé is tették. A RAS-komplexeket felbontó új generációs RAS-gátlók kifejlesztése óriási lépést jelentene az onkológiai terápiák területén.