Az Európai Bizottság első alkalommal tette közzé az EU saját korrupcióellenes jelentését, amely minden tagállam esetében kiemeli, hogy milyen korrupcióellenes intézkedések születtek, mely területek a leginkább fertőzöttek, és hol vár a Bizottság cselekvést a tagállamoktól – írja az Index. A jelentéshez a Bizottság két európai szintű közvélemény-kutatást is készített. Az első azt vizsgálta a lakosság körében, hogy a válaszadók szerint mennyire érzékelhető a korrupció a mindennapokban, mennyire széleskörű társadalmi jelenség, illetve arról kérdezte az embereket, hogy az elmúlt évben személyesen szembesültek-e korrupcióval (kellett(volna)-e fizetniük valamiért). A másik felmérésben cégeket kérdeztek fél tucat ágazatban arról, hogy az elmúlt évben működésük során találkoztak-e korrupcióval.
Magyarországot a jelentés Szlovákiával és Lengyelországgal szerepelteti egy csoportban. Ezekben az országokban a válaszadók szinte kivétel nélkül széles körű problémának érzik a korrupciót, és sokaknak személyesen is része volt benne. Az Európai Unióban Bulgáriában, Romániában, Horvátországban, Csehországban, Litvániában és Görögországban a legrosszabb a helyzet. Görögországban például szinte mindenki úgy gondolja, hogy mindent ellep a korrupció (99 százalék, vajon ki szerint nem?).
A korrupció-ellenes jelentéshez készített közvélemény-kutatás szerint a magyarok 89 százaléka gondolja úgy, hogy széleskörű Magyarországon a korrupció. Ez a szám kiugróan magasnak számít az európai mezőnyben. Szintén jellemző a magyar korrupciós helyzetre, hogy az európai átlagnál majdnem kétszer többen válaszolták azt, hogy az elmúlt egy évben kértek, vagy elvárták tőlük, hogy kenőpénzt fizessenek valamiért (a válaszadók 13 százaléka).
Az Európai Bizottság által Magyarországnak megfogalmazott ajánlások között csupa olyan javaslat szerepel, amelyek a különböző korrupció-ellenes jelentésekből már ismerősek lehetnek. Utolsó ajánlásként a jelentés felveti, hogy további lépések szükségesek a magyar egészségügyi ágazatban általánosnak számító hálapénz fokozatos felszámolása érdekében. A Bizottság jól érezte, hogy ezzel a felvetéssel ingoványos talajra tévedt. Ezért is fogalmaz óvatosan, fokozatos felszámolást, és a meglehetősen tágan értelmezhető „további lépéseket” javasol. A jelentés végre fényt derít arra is, hogy valóban magyar sajátosság-e az orvosi hálapénz. A már említett közvélemény-kutatás alapján úgy tűnik, hogy Magyarország mellett még Szlovákiában és Lengyelországban érzik az orvoshoz forduló betegek, hogy kötelező a hálapénz fizetése. A három országban a válaszadók 13-15 százaléka állította, hogy zsebbe fizetett az orvosnál. Ráadásul a felmérés jelenleg is elérhető nyelvi változataiban a hálapénz kapcsán következetesen a megvesztegetés kifejezés nyelvi megfelelőit használják (pl. az angol változatban „bribe”, a franciában „corruption”). Így vélhetően a magyar kérdőíven sem a hálapénz kifejezés szerepelt, hanem a megvesztegetés szó.
A magyar társadalom számára a két kifejezés nem feltétlenül jelenti ugyanazt a kategóriát. Valószínűleg van, aki úgy érzi, hogy az utólag fizetett összeggel valóban a háláját fejezi ki és nem korrumpálja az orvost. A 13-15 százalékos adat kifejezetten alacsonynak számít a korábbi hasonló témában készült korrupciós felmérésekhez képest. Ennek elsődleges oka, hogy itt az összes válaszadóhoz viszonyítanak, és nem mindenki járt orvosnál az előző évben. Emiatt lényegesen alacsonyabb a korrupciós mutató, mint a kifejezetten egészségügyi ellátást igénylő emberek körében készült felmérések esetében (az ilyen felmérések szerint jövedelmi viszonytól függően a válaszadók 60-90 százaléka fizetett). A jelzett szemantikai különbség még tovább csökkentheti a számot.
Az Index cikkéért kattintson ide!
