A tudósok most egy meglepő új mechanizmust fedeztek fel az egyébként már 180 éve ismert dinitrogén-oxid antidepresszáns hatásával kapcsolatban.

A kutatók korábban úgy vélték, hogy a nevetőgáz azáltal működik, hogy blokkolja az úgynevezett NMDA receptorokat, amelyek szinte minden agysejtben megtalálhatók, és amelyek döntő szerepet játszanak a fájdalom érzékelésében és a neuronok közötti kommunikációban. A Nature Communications című tudományos lapban megjelent publikáció szerint azonban most egy újabb hatásmechanizmusra derült fény.

A vizsgálat során egereken tesztelték a nevetőgáz hatását. Az állatok egy órán keresztül szívták be a gázt a maszkokon keresztül, ez azonban váratlan eredményhez vezetett: ahelyett, hogy az agy lenyugodott volna, a dinitrogén-oxid szinte azonnal aktivált bizonyos idegsejteket. Ezek az L5-neuronok voltak, amelyeket a cinguláris kéreg szürkeállományában azonosítottak. Ez az az agyi terület, amely az érzelmek és viselkedés szabályozásáért felelős.

Az L5-neuronokat felpörgette a nevetőgáz, és még a gáz használata után is ilyen állapotban voltak. A kezelést követően az egerek viselkedése javult, többet mozogtak, és szívesen ittak édes vizet, ami a megnövekedett élvezet jele.

A kutatók kulcsfontosságú tényezőként azonosították a folyamatban az L5-neuronok SK2 nevű káliumcsatornáit. Ezek a csatornák általában lehetővé teszik a káliumionok kijutását a sejtekből, megnyugtatva azokat. A dinitrogén-oxid azonban blokkolja ezeket, aktív állapotban tartja az idegsejteket, ami gyors hangulatjavuláshoz vezet.

A szakemberek szerint miközben minden harmadik depressziós ember nem reagál a gyógyszeres terápiára, a nevetőgáz esetében a hatás azonnali és órákon, vagy akár egész napon át tarthat, írja a hvg.hu.

Borítókép: chaitanya pillala on Unsplash