A protonpumpagátlók hatékonyan csökkentik a gyomorsavat, de korábbi vizsgálatok már összefüggésbe hozták a hosszú távú szedésüket a stroke, csonttörés és a krónikus vesebetegség magasabb kockázatával is – mondta a kutatás vezetője, Kamakshi Lakshminarayan, a Minnesotai Egyetem közegészségügyi szakértője. – Ezért akartuk megnézni, hogy vajon a demencia kockázata is nő-e. Rövidebb szedésnél nem tapasztaltunk ilyet, hosszú távon viszont igen.

A kutatásban 5 712, 45 évnél idősebb felnőttet követtek nyomon, akik a vizsgálat elején még nem szenvedtek demenciában. Az átlagéletkoruk 75 év volt. A gyógyszerszedést interjúk és éves telefonos kérdőívek alapján rögzítették, és kiderült, hogy körülbelül egynegyedük, vagyis 1 490 ember szedett protonpumpagátlót.

A résztvevőket négy csoportba osztották aszerint, hogy mennyi ideig használták ezeket a gyógyszereket: 

• egyáltalán nem,
• legfeljebb 2,8 évig,
• 2,8–4,4 évig,
• illetve több mint 4,4 évig.

Az 5,5 éves követési idő alatt összesen 585 embernél alakult ki demencia.

A PPI-t nem szedők csoportjában 4222 emberből 415-nél alakult ki demencia, ami azt jelenti, hogy 1000 főre vetítve évente 19 ilyen eset fordult elő. Ezzel szemben azok közül, akik legalább 4,4 évig szedték a PPI-t, 497 emberből 58-nál jelentkezett a betegség, ami 1000 főre vetítve évente már 24 esetet jelentett.

A kutatók figyelembe vették az életkort, nemet, rasszt és más betegségeket (például magas vérnyomást, cukorbetegséget) is. Így is azt találták, hogy a gyógyszert tartósan, vagyis több mint 4,4 évig szedők körében 33 százalékkal nagyobb volt a demencia kockázata, mint azoknál, akik soha nem szedték ezeket a készítményeket.

A 4,4 évnél rövidebb ideig tartó gyógyszerszedésnél nem találtak hasonló emelkedést.

A kutatás egyik gyenge pontja, hogy a résztvevők évente csak egyszer számoltak be a gyógyszerszedésükről. Ezért a köztes időszakot a kutatóknak becsülniük kellett. Ha valaki időközben abbahagyta, majd újra elkezdte a gyógyszert, az torzíthatta az eredményeket. Ráadásul azt sem tudták pontosan megállapítani, hogy a résztvevők használtak-e vény nélkül kapható készítményeket, írja az Origo.

Borítókép: archív/adobestock