A vakcina a Covid-19 elleni mRNS-alapú oltásokhoz hasonlóan lipid nanorészecskék segítségével juttatja el az immunválaszt kiváltó genetikai információt a szervezetbe. A fejlesztés különösen jelentős, mivel a baktériumok – a vírusoktól eltérően – önállóan is képesek szaporodni és fehérjéket termelni, így az eddigi vírusokra kifejlesztett mRNS-vakcinák technológiája önmagában nem volt alkalmazható rájuk. A kutatók a Yersinia pestis baktérium tüdőn keresztül fertőző változatát vették célba.
A fejlesztés nemcsak a járványokkal szembeni védekezésben lehet kulcsfontosságú, hanem a kórházi fertőzések megelőzésében is, amelyek évente körülbelül 5 ezer ember halálát okozzák Izraelben.
A kutatók jövőbeli célja olyan kombinált vakcinák létrehozása, amelyekkel a kórházba kerülő betegeket már a leggyakoribb, gyógyszerrezisztens baktériumtörzsek ellen is immunizálni lehetne. Az antibiotikum-rezisztens fertőzések az Egészségügyi Világszervezet és az amerikai Járványügyi Hivatal szerint is globális egészségügyi fenyegetést jelentenek. Egyes baktériumtörzseket a hadseregek és védelmi minisztériumok potenciális bioterror fegyverként tartanak számon, írja a hirado.hu.
