A kutatók (köztük a terület meghatározó alakja, Andreas Greinacher) igazolták, hogy a folyamat kísértetiesen hasonlít a heparin-indukált trombocitopéniához (HIT). A kulcsszereplő a PF4 (4-es vérlemezke-faktor) nevű fehérje.

Az alkalmazott adenovírus-vektor egyik fehérjéje tartalmaz egy 15 aminosavból álló szegmenst, amely szerkezetileg hasonlít a humán PF4-re.

Bizonyos genetikai hajlammal rendelkező egyéneknél a szervezet tévesen a PF4 fehérje ellen kezd antitesteket termelni (molekuláris mimikri).

A tömegspektroszkópiás vizsgálatok áttörést hoztak az antitestek szerkezetének megértésében. A VITT-betegeknél az anti-PF4 antitestek könnyű láncának 31-es és 50-es pozíciójában mutációkat azonosítottak. A normál esetben pozitív töltésű aminosavak helyett negatív töltésűek (glutaminsav vagy aszparaginsav) jelentek meg. Ez a töltésváltozás extrém erős kötődést tesz lehetővé a pozitív töltésű PF4 fehérjéhez, ami egy öngerjesztő láncreakciót indít el: a vérlemezkék aktiválódnak, további PF4-et szabadítanak fel, ami masszív trombózishoz és a vérlemezkék elfogyása miatt kontrollálhatatlan vérzéshez vezet.

Bár az érintett koronavírus-vakcinákat már nagyrészt kivonták a forgalomból, az eredmények kritikus fontosságúak a gyógyszerfejlesztés számára. Az adenovírus-alapú technológia (pl. ebola elleni oltások, génterápia) biztonságosabbá tehető a vektorfehérjék módosításával, csökkentve a PF4-hasonlóságot. A specifikus genetikai és B-sejt markerek azonosítása segíthet a kockázatnak kitett betegek szűrésében.

Ez a felfedezés nemcsak a vakcinabiztonság szempontjából mérföldkő, hanem mélyebb betekintést enged az autoimmun folyamatok és a gyógyszerindukált immunválaszok kialakulásába is, írja a Telex.

Borítókép: archív/adobestock