Kutatásunk egy olyan univerzális influenza elleni vakcina vagy vakcinák kifejlesztéséhez teremti meg az alapot, amely lehetővé teszi, hogy az embereknek ne kelljen minden évben orvoshoz menniük, és influenza elleni oltást felvenniük – nyilatkozta Eric Weaver, a kutatás vezetője. – Ez a vakcina igen sok létező vírustörzs ellen kínál védelmet.
A Weaver laboratóriumában kifejlesztett immunogénekkel beoltott sertések nem mutatták a betegség jeleit akkor sem, amikor egy általánosan elterjedt influenzatörzzsel fertőzték meg az állatokat; ráadásul ellenanyagokat fejlesztettek ki több évtized gyűjtéséből és több fajból származó vírus ellen; és a hat hónapos longitudinális vizsgálat során az immunválaszuk is fennmaradt. A kísérlet utáni regressziós elemzés azt mutatta, hogy az immunitás akár egy évtizedig sem fog megszűnni.
Az Epigraph vakcina, amely a tervezéséhez használt számítógépes szoftverről kapta a nevét, szignifikánsa hatásosabbnak bizonyult, mint a sertéstartók által alkalmazott, a kereskedelmi forgalomban is kapható FluSure XP vakcina és a hasonló immunogénnel rendelkező, természetben előforduló törzseken alapuló „vad típusú” vakcinák. Az újonnan közzétett eredmények megerősítik a korábbi kutatásokat, amelyek kimutatták, hogy a vakcina kialakítása véd a H3-as influenza altípus ellen. Weaver szerint az új eredmények különösen biztatóak, mivel a H1 sertésinfluenza-változatokat kétszer olyan gyakran észlelik, mint a H3-változatokat - és közel háromszor nagyobb a genetikai változatosságuk.
Ez a H1 altípus a sertések körében leggyakrabban és genetikailag legváltozatosabb formában előforduló altípus – fejtette ki Weaver. – És ez a vírus is azok közé tartozik, amelyek a sertésekről az emberre ugrottak át, és a 2009-es sertésinfluenza-járványt okozták. Ez egy fontos, ám igen nehezen eltalálható epidemiológiai célpont.
Az influenza A vírus rendszeresen megfertőzi a humán lakosság akár 15%-át is, és évente több ezer halálesetet okoz. A jelenlegi vakcinák gyakran nem nyújtanak tartós védelmet a vírus kialakulását segítő fehérjék genetikai változatossága és gyors mutációjuk miatt – a H1 és H3 altípusok például a hemagglutinin különböző mutációit mutatják. Az influenza megfékezése előtt tornyosuló másik nagy probléma, hogy az influenza az ember mellett több fajt is képes megfertőzni: madarakat, sertéseket, lovakat és kutyákat. A sertések fogékonyak az emberi és a madárinfluenza változatokra is, ami hozzájárul a betegség újszerű, emberre átterjedő formáinak kialakulásához.
A 2009-es sertésinfluenza-járvány például sertésekről emberre terjedő zoonózisos átvitellel alakult ki. A lakosság mintegy 25%-a fertőződött meg az új változattal, és egyes becslések szerint az első évben több mint félmillió ember halt bele. Az 1918-as spanyolnátha, az 1957-es ázsiai influenza és az 1968-as hongkongi influenza világjárvány szintén fajokon átívelő, emberre történő átterjedés eredménye volt.
Alapgondolatunk az volt, hogy ha meg tudnánk előzni az influenzát a sertéseknél, akkor meg tudjuk előzni a madarakról a sertésekről az emberre, vagy a sertésekről közvetlenül az emberre történő zoonózisos átterjedést is. Gyakorlatilag megszüntethetnénk azt az evolúciós arzenált vagy előnyt, amellyel a vírus rendelkezik – magyarázta Weaver. – A végső cél az influenza eliminálása.
További részletek a MedicalOnline-on.
Borítókép: arcív/adobestock
