Forrás:

ATV

Rovat:

Kutatás
Becsült olvasási idő: 1 perc
Emberi agyszöveteken tesztelhetik a jövő CNS-gyógyszereit

Egy tudományos fantasztikumba illő, mégis a valóságban zajló biotechnológiai eljárás alakíthatja át a jövőben a központi idegrendszerre ható készítmények preklinikai fejlesztését az ATV szerint.

A Bexorg nevű biotechnológiai startup olyan úttörő módszerrel kísérletezik, amely során a tulajdonosuk halála után néhány órával eltávolított emberi agyakat képesek speciális gépeken, sejtszinten működőképes állapotban tartani. Bár a technológia során az agyak már semmilyen tudatosságra utaló, összehangolt elektromos aktivitást nem mutatnak, bizonyos alapvető sejtszintű és metabolikus folyamataik megmaradnak. A cég saját fejlesztésű BrainEX rendszere mesterségesen biztosítja az oxigénellátást és a keringést, így a kutatók számára egyedülálló lehetőség nyílik arra, hogy a kísérleti fázisban lévő gyógyszermolekulákat – például a neurodegeneratív betegségek, így az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór elleni szereket – közvetlenül humán szöveten tesztelhessék.

Ez a megközelítés gyökeres fordulatot hozhat a gyógyszerkutatásban, ugyanis jóval pontosabb képet adhat a hatóanyagok humán farmakológiai válaszáról, mint a hagyományos állatkísérletek.  A technológia iránt máris komoly érdeklődést mutatnak a gyógyszergyártók; a Biohaven például már több mint százharminc ilyen humán szövetmintát használt fel egy lehetséges Parkinson-kór elleni terápia vizsgálatához.

A módszer ugyanakkor rendkívül komoly bioetikai kérdéseket vet fel, amelyek kijelölik a transzlációs medicina határait. Bár a startup etikusai hangsúlyozzák, hogy a minimális tudatossághoz szükséges koordinált idegi aktivitás hiányzik, az esetleges elektromos működés megelőzésére a biztonság kedvéért érzéstelenítőt is alkalmaznak a perfúzió során, ami önmagában is jelzi a terület szenzitivitását. A humán szöveteket ráadásul jelenleg sem tartják életben tartósan, nagyjából 24 órányi keringetés után több száz vékony szeletre vágják őket a további részletes molekuláris vizsgálatokhoz. 

A Bexorg mindenesetre hosszú távra tervez, és a jövőben robotizált karok segítségével évente akár ezernégyszáz-ezerszáz emberi agy feldolgozását célozza meg, hogy ipari léptékű, validált platformot biztosítson a hatékonyabb CNS-gyógyszerfejlesztéshez, közli az ATV.

Borítókép: archív/adobestock

Kvízek
Kiemelt rovataink