Pardi Norbert, a Pennsylvaniai Egyetem professzora Karikó Katalinnal dolgozott a messenger RNS-technológia kifejlesztésén, de ma már önálló kutatólaboratóriumot vezet. Eredményeik olyannyira újak, hogy majd csak tavasszal jelennek meg  a neves Nature Nanotechnology című lapban. Felfedezésük lényege, hogy a különböző betegségek ellen készülő messenger RNS-vakcinákban nemcsak az RNS-t érdemes tervezni, hanem azokat a zsírrészecskéket is, amelyekbe az RNS-t, amely a kórokozó vagy a rák elleni küzdelemhez szükséges információkat tartalmazza, becsomagolják.

Az RNS nagyméretű, negatívan töltött molekula, így a sejtmembránon nem tud keresztüljutni, hogy kifejtse hatását, csak nagyon kis mennyiségben, ezért valamifajta mechanizmus kell arra, hogy ezen átjusson. Ebben segít neki a zsírmolekula. Újabb felfedezések azt is kimutatták, hogy ez a zsírmolekula nagyon jó immunaktiváló, ami a vakcinák esetén különösen fontos – kezdte a kutató annak magyarázatául, hogy miért fontosak a vakcinákban  ezek a zsírmolekulák, írja a hirado.hu.

A Kossuth Rádió Felfedező – a tudomány világáról című műsorában kifejtette azt is, hogy egy vakcina hatékonysága szempontjából fontos az immunválasz minősége. A vírusok ellen az ellenanyag termelés kívánatosabb és hatékonyabb, míg a baktériumok, vagy a daganatos sejtek ellen a sejtes immunválasz.

A mi felfedezésünk ebben a nemsokára megjelenő publikációban az, hogy példákat tudunk arra mutatni: az RNS-molekulákat körülvevő zsírmolekuláknak, miként tudjuk változtatni az összetételét, annak megfelelően, hogy melyik irányba akarjuk eltolni az RNS-vakcina által kiváltott immunválaszt – mondta, kiemelve, ezeket a zsírmolekulákat ugyan már régen felfedezték, ők azonban ezek arányát aszerint tudják változtatni, hogy milyen betegséget szeretnének legyőzni, azaz, hogy az ellenanyag-termelés, vagy a sejtes immunválasz túlsúlya a kívánatosabb.

A teljes beszélgetés újrahallgatható a műsor Médiaklikk-oldalán.

Borítókép: archív/AdobeStock