A New England Journal of Medicine című orvosi folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint a St. Louis-i Washington Egyetem és a Veteránügyi Minisztérium kutatói több millió orvosi nyilvántartást vizsgáltak át fejlett gépi "big data"-elemzés segítségével. A kutatás során három időszakot vizsgáltak: mielőtt a védőoltások elérhetővé váltak, amikor a Delta-változat dominált és miután az Omicron-változatok terjedtek. Az oltási státuszt is figyelembe vették: oltottnak tekintették azt, aki legalább az első oltássorozatot megkapta. A vizsgálatba több mint 441 ezer olyan embert vontak be, akik 2020 márciusa és 2022 januárja között kapták el a Covid-19-et. Az ő feljegyzéseiket összehasonlították több mint 4,7 millió olyan emberével, akik nem kapták el a vírust, írja a lap.

A kutatásból kiderült, hogy az első évben minden tízedik fertőzött mutatott hosszú Coviddal összhangban lévő tüneteket. A védőoltások bevezetésével azonban ez a kockázat jelentősen csökkent: a Delta-hullám idején felére esett vissza. Az Omicron-hullám alatt a beoltottak mindössze 3,5%-ánál alakult ki hosszú Covid, míg az oltatlanoknál ez az arány 7,7% volt.

A hosszú Covid-kockázat csökkenésének közel háromnegyede a vakcináknak tulajdonítható. Bár még mindig nem teljesen tisztázottak a hosszú Covid-tünetek okai, van bizonyíték arra, hogy aktív vírus rejtőzik a betegségen átesettek szervezetében jóval a kezdeti fertőzés és a betegség lefutása után, mondta a kutatásban résztvevő egyik orvos, dr. Ziyad Al-Aly.

(Borítókép: Miguel Á. Padriñán képe a Pixabay-en)