Kritikus a helyzet, vészharangot kongattak a hazai gyógyszergyártók

Bár a koronavírus-járványban válságállónak bizonyult, a háború, az energiaárak brutális emelkedése és az infláció fenyegeti a magyar gyógyszergyártást – kongatta meg a vészharangot a rendezvényen Greskovits Dávid, a MAGYOSZ elnöke, hangsúlyozva, hogy a magyar gyógyszereket több mint 100 országban alkalmazzák, a gyártók pedig a megtermelt nyereség jelentős részét kutatás-fejlesztésre fordítják itthon. Az ágazat ugyan 35 ezer munkavállalót foglalkoztat idehaza, de úgy a gyártásban mint a kutatásban folyamatosan terheli a humánerőforrás-hiány. Az alapellátásban minden második beteg magyar gyógyszerrel gyógyul, ugyanakkor a támogatott gyógyszerek ára 2007 óta változatlan, tavaly pedig 1683 olyan készítmény volt forgalomban, amelynek az ára 20,5 százalékkal csökkent ebben az időszakban.

A gyógyszergyártás folyamatos energiaellátást igényel, ha ennek hiányában leáll a termelés, annak a gyógyszerellátásban is súlyos következményei lennének – figyelmeztetett Greskovits Dávid, megemlítve azt is, hogy ha a támogatáspolitika kizárólag az alacsony árakat preferálja, az nemcsak a gyártói pozíciókat, de a betegegyüttműködést is roncsolja. A szektort fenyegető súlyos és visszafordíthatatlan károk elkerülése érdekében az elnök aktív és gyakori párbeszédet sürgetett a piaci szereplők, az érdekképviseletek és a döntéshozók között.

Kritikus helyzetben kell helytállni 2023-ban

Nem fordulhat elő Magyarországon, hogy az energiahiány veszélyeztesse az ipar teljesítményét – szögezte le előadásában Menczer Tamás, a MAGYOSZ stratégiai partnere, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára.

A magyar gyógyszeripar termelési értéke évről évre növekszik, 2010-hez képest tavalyig 64 százalékkal gyarapodott – emelte ki, megemlítve, hogy a teljes magyar export 5 százalékát a gyógyszeripar adja, a gyógyszerek szerepelnek a hat legfontosabb exportcikk sorában, azaz az itthon előállított orvosságok a nemzetközi piacon is megállják a helyüket.

A jövő év kritikus lesz, a kihívások minden iparágra hatással lesznek – jelentette ki Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős  államtitkára, arra figyelmeztetve, hogy az Európai Unióban recesszió várható 2023-ban, ugyanakkor a magyar gazdaságnak e mellett kell megtartania a növekedési potenciált.

A hazai gyógyszergyártás a magyar gazdaság stabil ágazata, GDP arányosan a bevételek 1,5 százalékát adja, ezzel a teljesítménnyel Magyarország az EU-n belül a 4. helyen áll – vázolta Tóth Tibor, hozzátéve, hogy az exportra vetítve ez a mutató romlott a pandémia során. Megemlítette azt is, hogy az egészségügyre fordított állami kiadások nominálisan nőttek az elmúlt években, az ágazat GDP arányos részesedése jelenleg 5,4 százalék, ugyanakkor támogatási programok keretében 67 milliárd forinttal segítették a hazai egészségügyi ellátórendszert. A program legsikeresebb része a beruházás ösztönzés, 86 támogatott projektből 56 már meg is valósult.

Azt pedig már Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára ismerte el, hogy az energiaárak emelkedése és az infláció a hazai vállalkozásokat is kritikus mértékben sújtja.

Öt csapás

A szeralizáció (1) és a Covid (2) után jött a háború (3), az energiaár- és árfolyamrobbanás, az infláció (4), és a munkaerőpiaci hiány (5) – sorolta a hazai gyógyszeripart az elmúlt években érő öt csapást Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, aki szerint tavaly óta csak kevés problémát sikerült orvosolni az ágazatban.

A Covid szétszabdalta az ellátási láncokat, a háború pedig bizonytalanságot okozott a gyógyszerellátásban, például a Richter 35 készítményének törzskönyvi engedélyét függesztették fel Ukrajnában azért, mert oroszországi gyártóhellyel is rendelkeznek. Az energiaárak és a kamatok emelkedése, az ellátási láncok szakadozása készletezésre ösztönzi a szereplőket, ami újabb költségnövekedést jelent.

A körülmények negatív változása miatt a gyógyszeripa lassan veszíteni látszik korábbi előnyeiből, mint a javuló termelékenység, vagy a kutatás-fejlesztésre fordított összegek, amelyek eddig négyszeresével haladták meg az IT-szektor, és háromszorosával az autóipar K+F költéseit. A hazai gyártók az elmúlt 11 évben 63 százalékos növekedést könyvelhettek el, ám ma már nem állnak rendelkezésre azok a feltételek, amelyek mindezt lehetővé tették.

A támogatott gyógyszerek problémakörét Greskovits Dávidhoz hasonlóan Orbán Gábor is felvetette, mint fogalmazott: „a hazai piacon be vannak szorítva a hazai gyártók”. Amikor a volumen és az ár is kicsi, az óhatatlanul termékhiányhoz vezet. És bár míg az összes gyógyszerhiány 70 százaléka a nem támogatott termékek köréből kerül ki, a támogatott termékek hiányának 40 százalékát azonban a hazai gyártók jelentik be.

A magyar gyógyszeripar versenyképességének fenntartásához szükséges a magyar gyógyszerek presztízsének és penetrációjának növelése, amihez a szabályozási költségek csökkentése, és a hatósági folyamatok egyszerűsítése járulhatna hozzá – mondta a Richter vezérigazgatója, aki szerint szükség lenne egy, a hazai gyógyszereket népszerűsítő, a kormányzat által is támogatott kampányra.

Stratégiai javaslatok a kkv-k védelme érdekében

Számos európai ország találta meg annak a módját, hogy saját piacát védve nehezítse a gyógyszerimportot, amit a jogszabályi környezet átalakításával Magyarország is megtehetné – jelentette ki Ásványi Tibor, a MAGYOSZ KKV Bizottságának elnöke. – Jelenleg 12 gyógyszergyártó kkv küzd a hazai piacon, termékeik 80 százalékát idehaza értékesítik. Készítményeik már 2007-ben „megkapták az ársapkát”, az import gyógyszerek tb-támogatott ára pedig 80 százalékkal magasabb. Ma Magyarországon nemigen éri meg a kkv-szektorban gyógyszergyártásba kezdeni, mert az eredményt lényegesen meghaladja a beruházási költség, a fenntarthatósághoz az állam által nyújtott fejlesztési támogatásra lenne szükség.

Hogy Magyarországon magyar gyógyszert adjunk el patrióta megközelítéssel, partneri hozzáállás szükséges a gyógyszertárak és a kereskedők részéről is – hangsúlyozta az elnök, aki ismertette a MAGYOSZ KKV Bizottságának stratégia javaslatait, amelyeket a kormány részére állítottak össze:

• export piacra lépés támogatása;
• szakképzési hozzájárulás saját képzésre történő elszámolhatósága;
• a kkv-k termelő beruházásainak amortizációjának leírhatósága a gyógyszeripari különadóból;
• értékkövetés az alacsony árú gyógyszerek esetében;
• egyszerűsített gyógyszer törzskönyvezés uniós példák alapján nemzeti hatáskörben;
• magyar gyógyszer penetrációjának támogatása;
• OGYÉI által engedélyezett, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények áfa-csökkentése 27 százalékról 5 százalékra.

Kormányzati szándék a hazai gyógyszeripar támogatása, de…

A gyógyszeripar a legmagasabb termelékenységű ágazat, versenyképességét ez határozza meg – vezette fel előadásával a konferencia szakmai kerekasztalának megbeszélését Csath Magdolna közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora. A kutatásfejlesztés jelentőségét kiemelve elmondta, a szektor munkavállalói olyan termékeket képesek előállítani, amelyekre nagy a kereslet. A bérek a gyógyszeriparban 55 százalékkal magasabbak mint a feldolgozóiparban, az értékláncok legnagyobb része idehaza működik, és az ágazat jelentős exportpotenciállal is rendelkezik. Mindezek által a hazai gyógyszergyártás és ipar hozzájárul a társadalmi és gazdasági fenntarthatósághoz, erősítve a nemzeti gazdaságot, ezért a gazdaságpolitikának kiemelt fontosságú, stratégiai ágazatként kell tekintenie rá.

A kerekasztal résztvevői kevéssé a felvezetőben, mint inkább a konferencia első etapjában elhangzott felvetésekre reflektáltak, és nemrégiben a parlamentnek is benyújtott, Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár nevével fémjelzett törvénymódosító-csomag céljait várható hatásait firtatták és magyarázták.

A szűrőprogramok kerülnek az egészségpolitika fókuszába a jövőben úgy, hogy az egyén felelősségének is meg kell jelennie saját egészsége megőrzésében például azzal, hogy megfelelően szedi az orvos által rendelt koleszterincsökkentőjét – mondta el Tóth László, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára, kiemelve, hogy az egészségügyben a most elindított struktúraátalakítás a további lépések alapja, amelynek nyomán rendezni tudják a forrás-, orvos- és szakdolgozóhiányt. Ugyanakkor hangsúlyozta: egyértelmű kormányzati szándék a hazai gyógyszeripar támogatása.

A társadalom teherbíró képességét is figyelembe kell venni a gyógyszerek ártámogatásának kialakítása során – reflektált a korábbi előadásokban megfogalmazott gyógyszerártámogatási politikát ért kritikákra Bidló Judit, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgató helyettese. Hozzátette, hogy a teljes ágazatra 100 milliárd forinttal szán többet jövőre a kormány, és arról kell dönteni, hogy ebből a többletből külföldi generikus gyógyszereket vegyünk, szakdolgozói béreket emeljünk, vagy innovatív terápiákat fogadjunk be.

A gyógyszerellátás szempontjából a kórházakban is vannak problémák, ezért a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) támogatja, hogy minél inkább központosított, protokollszerű intézkedések történjenek – fogalmazott Velkey György, az MKSZ elnöke. Megemlítette az intézményi adósságállományt is, amelynek egy jelentős részét a gyógyszer-nagykereskedőknek kell viselniük, ami nemcsak a gyógyszerellátásban teremt veszélyhelyzetet, de a hatékonyságot is rontja. Ezért a szövetség továbbra is azt javasolja, hogy a konszolidációra szánt összegeket utólagos kifizetés helyett előzetesen tervezzék be az ágazat költségvetésébe.

Az orvosi bérek emelkedése a klinikai gyógyszerészeket is érintette, ennek pozitív hozadéka, hogy növekszik a kórházi gyógyszerészek száma, bár szakasszisztensi szinten továbbra is súlyos a hiány az intézményi gyógyszerzárakban is. A koronavírus-járvány alatt megnőtt a klinikai gyógyszerészek presztízse, ami növeli a gyógyszerbiztonságot és a hatékony gyógyszerfelhasználást a fekvőbetegek ellátása során.

A közforgalmú gyógyszertárakat terheli béremelés, az energiaár, és a távfűtés költségeinek várható növekedése is ott lebeg még a fejük felett – sorolta a nehézségeket Torma Ádám, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke, aki szerint a háziorvosi ügyeleti rendszer most beharangozott átalakításának kapcsán a patikai ügyeleti rendszer felülvizsgálata is szükségessé vált. Emlékeztetett arra is, hogy a magisztrális gyógyszerkészítés lejtmenete egy 2001-es döntés nyomán immár két évtizede tart, a probléma rendezése Bidló Judit rendeleti szabályozással ígért a közeljövőben megoldást.