Koronavírus: ígéretesnek tűnő hazai innovációk

Elsősorban a koronavírus elleni hazai fejlesztésű gyógyszer tesztelése miatt bír nagy jelentőséggel, hogy még március közepén elsőként a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Kiss Zoltán vezette Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában sikeresen izolálták a koronavírust. Ez azt jelenti, hogy szaporítani tudták a kórokozót, így elegendő áll majd rendelkezésre belőle a különféle kutatásokhoz, egyebek mellett a gyógyszerfejlesztéshez, írja a Magyar Nemzet.

Magyarországon a kezdetektől egy olyan hatóanyagban gondolkodnak a kutatók, amely a vírust semlegesíti, a megfertőződött sejteket pedig az immunrendszerhez hasonlóan elpusztítja, sőt néhány hétig megelőző védelmet is nyújt. A kétkomponensű, fehérjealapú készítményen megfeszített erővel dolgozik a Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Kar Immunológiai Tanszékének dékánja vezetésével alakult konzorcium. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) égisze alatt működő konzorcium tagja a Richter, amely már hozzákezdett a gyógyszerfejlesztéshez, és a tervek szerint június közepén meg tudják termelni azt a mennyiségű gyógyszerhatóanyagot, amit már különféle vizsgálattal tesztelni lehet. Egy interjúban Kacskovics Imre arról beszélt, hogy ha minden rendben megy, és nincsen különösebb fennakadás, akkor a gyógyszer 16-18 hónap múlva készülhet el. Az európai és a hazai hatóságnak kell engedélyeznie a klinikai vizsgálatát, ami a világjárvány miatt rövidebb lesz az átlagosnál.

Egy másik hazai fejlesztéssel kapcsolatban is jó hírek érkeztek a napokban: a koronavírusos betegek tüneteit enyhítő kísérleti vérplazma-terápián dolgozó vállalati-egyetemi kutatócsoport akár már a héten elkezdheti beadni a szérumot. A minél hatékonyabb kezelés érdekében a vírusfertőzésen már átesett, a védettségüket megosztani hajlandó újabb vérplazmadonorokat keresnek. A súlyos betegek vérében kialakuló túlzott immunreakció, az úgynevezett citokinvihar egészséges szérum hozzáadásával gátolható. Ha a szérumot a fertőzésből kigyógyult ember adományozza, a vér magas ellenanyagszintje miatt a kezelés még hatásosabb lehet. Ugyancsak a koronavírusos megbetegedés tüdőt érintő szövődményeinek kezelésében segíthet a magyar kutatók vizsgálatai szerint egy már régóta piacon lévő antidepresszáns. Erre vonatkozóan egy gyógyszerfejlesztő startup végez kutatásokat, szabadalmukról Fekete Andrea, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika adjunktusa, a cég társalapítója és vezetője számolt be nemrég.

Jakab Ferenc, a magyarországi koronavírus-kutatócsoport vezetője pedig az ITM múlt heti online konferenciáján arról adott tájékoztatást, hogy a magyar kutatók jelenleg több mint 310 hatóanyagot tesztelnek, ezekből 226 újonnan szintetizáltat, és naponta 10–30 új vegyületet vonnak be a vizsgálandó körbe. (Az online konferenciáról a MedicalOnline közöl részletes beszámolót.)

A maláriaellenes hidroklorokinnal kapcsolatban ő is aggályait fejezte ki, mint fogalmazott: „ez nem egy vitamin”, bár ez az egyik legígéretesebb szer, azonban súlyos mellékhatásai vannak. A hatóanyaggal végzett vizsgálatok eredményei is nagyon ellentmondásosak, de azért a hidroklorokinnal kombinációs szerként lehet egy jól megtervezett és szigorúan szabályozott klinikai vizsgálatot indítani.

Egy másik potenciális ellenszer lehet a Favipiravir, amelynek elkészült itthon az első 200 milligrammja, és ha minden jól megy, 2020 júniusára 10 kilogramm hatóanyagot tudunk belőle gyártani, ami 30 ezer kapszulányi gyógyszerre elegendő, majd egy hónapra rá további újabb 10 kilogrammot. Az itthon Avigan néven ismert szerből április elején 400 ezer tabletta érkezett Magyarországra Kínából, miután kiderült, hogy Kínában eredményesen használták a Covid–19-betegeknél. A klinikai vizsgálatok ezzel a szerrel is elindulhatnak, a vizsgálati eljárásrendet most dolgozzák ki – tette hozzá. Új vegyületeket is tesztelnek, mondta Jakab Ferenc, amelyek között biztosan lesz, amelyik beváltja a hozzá fűzött reményeket, és azzal is el lehet majd indulni a gyógyszerfejlesztés irányába.