A legújabb kutatások alapján tudjuk, hogy a központi idegrendszer és a bél idegrendszere között kétirányú humorális kommunikáció áll fenn, amihez szorosan kapcsolódik a bélmikrobiom is, így beszélhetünk bél-agy-mikrobiom tengelyről. Ennek hibás működését feltételezik a hagyományosan bél-agy tengely zavarként értelmezhető funkcionális gasztrointesztinális kórképekben, mint az irritábilisbél-szindróma és ezen túl egyre több pszichiátriai és neurológiai kórképben, mint az autizmus spektrum zavar, Parkinson kór, szklerózis multiplex és krónikus fájdalom hátterében is. (3)
A bélflóra megváltozása, diszbiózisa emellett számos betegség kialakulásában játszhat szerepet, főleg gyomor-bélrendszeri betegségekben, köztük a gyulladásos bélbetegség, az irritábilisbél-szindróma és nekrotizáló enterocolitis, valamint allergiás betegségek, cukorbetegség, az elhízás, szív- és érrendszeri betegségek, az autizmus spektrumzavar és a hirtelen csecsemőhalál szindróma esetében is. (4)
A normál bélflóra kialakulásának egyik legfontosabb tényezője az anyatejes táplálás, mert az anyatej többek között humán tej oligoszacharidokat (HMO) tartalmaz, amelyek a bélrendszer védekezésében játszanak szerepet. A HMO-k feladata az epitélium, az immunrendszer, és a mikrobiom modulálása, és így a diszbiózis megelőzése vagy helyreállítása, és feltételezik, hogy a probiotikus hatású bélbaktériumok, így főként a Bifidobacteriumok és a Lactobacillusok az anyatej ezen kedvező hatásainak közvetítésében fontos szerepet játszanak. (5)
A legújabb adatok szerint ugyanis a probiotikus hatású baktériumok, így a legtöbbször vizsgált Bifidobaktériumok, a rá jellemző enzimek révén képesek az adott HMO-t lebontani prebiotikus hatású rövid szénláncú zsírsavakká (SCFA). Ezek a zsírsavak gyulladáscsökkentő, immunvédekező és a metabolizmusban jótékony hatásúak, de újabban felismerték, hogy az emberben nemcsak az energiatermelésben fontosak, de jótékony hatással vannak a gazdaszervezet anyagcseréjére és az immunrendszerre is számos receptoruk révén. (6) Az SCFA-knak emellett újabban leírt módon szisztémás hatásuk is van az agy, tüdő, máj és zsírszövet metabolizmusára. (7)
Bár a leggyakoribb HMO-k közel azonos mennyiségben fordulnak elő minden anya tejében, de minden édesanya csak adott oligoszacharidokat tud expresszálni, így az anyatejben lévő HMO-k a mikrobiom struktúrájához hasonlóan ujjlenyomat-szerűen egyediek lesznek. (8) A HMO-knak emellett nagy szerepe lehet a széklet mikrobiom egyediségének kialakításában, mivel az emberi szervezet önmagában nem képes lebontani a HMO-kat, csak akkor tudja hasznosítani, ha rendelkezésre áll a megfelelő bélflóra. A probiotikus hatású bélbaktériumok, így főleg Bifidobacteriumok, a rá jellemző enzimek révén képesek az adott HMO-t SCFA-kra bontani a fentiek szerint. (9) Ugyanakkor Bifidobacteriumok hiányában a HMO-k szinte teljesen kiürülnek, mert ilyenkor hiányoznak a metabolizmusukhoz szükséges enzimek, és így a bélflóra integritása sérülhet. (7)
Irodalom
1. Gluckman PD, Hanson MA, Mitchell MD. Developmental origins of health and disease: reducing the burden of chronic disease in the next generation. Genome Med. 2010;2:14.
2. Tamburini S, Shen N, Wu HC, Clemente JC. The microbiome in early life: implications for health outcomes. Nat Med. 2016;22:713-22.
3. Cryan JF, Dinan TG. Mind-altering microorganisms: the impact of the gut microbiota on brain and behaviour. Nat Rev Neurosci. 2012;13:701-12.
4. Petersen C, Round JL. Defining dysbiosis and its influence on host immunity and disease. Cell Microbiol. 2014;16:1024-33.
5. Fan Y, Pedersen O. Gut microbiota in human metabolic health and disease. Nat Rev Microbiol. 2021;19:55-71.
6. Chichlowski M, Shah N, Wampler JL, Wu SS, Vanderhoof JA. Bifidobacterium longum Subspecies infantis (B. infantis) in Pediatric Nutrition: Current State of Knowledge. Nutrients. 202028;12:1581.
7. Duar RM, Kyle D, Casaburi G. Colonization Resistance in the Infant Gut: The Role of B. infantis in Reducing pH and Preventing Pathogen Growth. High Throughput. 2020;9:7.
8. Bode, L. Human milk oligosaccharides: every baby needs a sugar mama. Glycobiology 2012;22,1147-1162.
9. Masi AC, Stewart CJ. Untangling human milk oligosaccharides and infant gut microbiome. iScience. 2021;25:103542.
Borítókép: archív/Pharma Tribune
