Becslések alapján 2020-ban a világon 596 millió embernél volt jelen valamilyen távollátást érintő probléma, és 43 millió ember küzdött vaksággal (1. táblázat). 2050-re a látászavar valamilyen formája és a vakság egymilliárd embert érinthet (1).
| Kórkép | Főbb jellemzői | Epidemiológiai vonatkozások |
| Szürke hályog (cataracta) | A szemlencse opálossá/turbiddá válása a beeső fény szórását okozza. | Világszerte a vakság fő oka; 2020-ban 17,8 millió főt érintve. A mérsékelt és súlyos látászavarok második leggyakoribb oka (83,2 millió fő). Öregedés, dohányzás, ultraibolya-fény okozta károsodás, dehidrációs krízis, cukorbetegség, galaktozémia, szteroid-használat áll a hátterében. |
| Refraktív hibák | Közellátás, illetve távollátás esetén a szembe jutó fénysugarak nem a retina felszínén fókuszálódnak, nem alakul ki éles kép. | A vakság 2. leggyakoribb (3,7 millió fő) és a látáskárosodások vezető oka (157,5 millió fő). |
| Zöld hályog (glaukóma) | A szemideg progresszív károsodása, amely irreverzibilis vaksághoz vezethet. | A vakság 3. (3,6 millió fő) és a mérsékelt-súlyos látáskárosodás (4,1 millió fő) 4. leggyakoribb oka világszerte. Előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával, a társadalmak elöregedésével együtt nő. |
| Időskori makuladegeneráció (AMD) | A retinán az éleslátás helyének (makula) a degeneratív elváltozása, az éles látás elvesztése. | Világszerte a vakság 4. (1,9 millió fő) és a mérsékelt-súlyos látáskárosodás 3. leggyakoribb oka (6,2 millió fő). A magas jövedelmű országokban az AMD a vakság vezető oka. |
| Diabéteszes retinopátia | A retina mikroereinek károsodása, a makula ödémássá válása. | A vakság (1,1 millió fő) és a látászavarok (3,8 millió fő) 5. leggyakoribb oka. |
1. táblázat: Szemészeti kórállapotok, amelyek a vakság és a látást érintő zavarok leggyakoribb okai (1)
Bizonyított, hogy az akár vaksághoz is vezető szemészeti problémákban érintetteknél nagyobb gyakorisággal fordul elő malnutrició. Ez a tény egyben rávilágít arra, hogy a táplálkozás és a mikrotápanyag-bevitel mennyire fontos szerepet kaphat a szem és a látás egészségének biztosításában (1,2).
A táplálkozás vonatkozásában vizsgálati eredmények támasztják alá például azt, hogy míg a nyugati típusú diéta növeli az időskori makuladegeneráció (AMD) kockázatát, addig a mediterrán diéta csökkenti a késői AMD rizikóját (1).
A szupplementációt illetően is rendelkezésre állnak eredmények, amelyek bizonyos vitaminok, nyomelemek és egyéb természetes eredetű molekulák kedvező hatását támasztják alá (1-6).
A szem számára fontos mikrotápanyagok
Egyéb szervekkel összehasonlítva a szem különösen ki van téve az oxidatív károsodásoknak,- elsősorban a szemet érő ultraibolya (UV-) fény, másrészt a szem intenzív anyagcseréje miatt (3). Emiatt azok a vitaminok és vegyületek, amelyek antioxidáns hatásúak, különösen fontosak a látáshoz. Emellett, az erek épségét biztosító, az enzimatikus működéshez szükséges vitaminokat, nyomelemeket és egyéb vegyületeket is igényli a szem.
A szem számára fontos mikrotápanyagok (1,2)
- Antioxidáns hatású vitaminok, molekulák: béta-karotin (A-vitamin provitaminja), C-vitamin, E-vitamin, lutein, zeaxantin
- Neuroprotektív hatással is rendelkező vitaminok: B-vitaminok
- Nyomelemek: cink, szelén
- Ómega-3-zsírsavak (elsősorban eikozapentaénsav (EPA) és dokozahexaénsav (DHA))
C-vitamin
A szemben kiemelkedően magas a C-vitamin-szint. Az intenzív anyagcserével jellemezhető szem C-vitamin szükséglete fokozott (4).
Cink
A cink számos enzim működéséhez szükséges nyomelem (3). A szervezeten belül a retinában a legmagasabb a cink koncentrációja. Mindez összefügg a cink szemen belül játszott létfontosságú, sejtvédő hatásával (4).
Lutein és zeaxantin
A növényekben fellelhető mintegy 600- féle karotinoidból csak körülbelül 20-30- féle fordul elő a humán szérumban. A szemben – a szemlencsében és a retinában –- a lutein és a zeaxantin számítanak a fő karotinoidoknak. A lutein és a zeaxantin magas koncentrációban találhatók meg az emberi szem ideghártyájában, ahol az éleslátás helyéért felelős retinaterületet, az ún. sárgafoltot gazdagítják. Ezek a karotinoidok – a béta-karotinnal szemben – nem rendelkeznek A-vitaminszerű aktivitással; ugyanakkor hatásosan védik a retinát az energiában dús ultraibolya és látható kék színű fényfotonoktól. A nagyenergiájú fényfotonoktól való védelem egyúttal csökkenti a különféle szembetegségek kiindulási okául szolgáló oxidatív stressz rizikóját (3,4).
A klinikai vizsgálatokban napi 10 mg lutein és 2 mg zeaxantin fogyasztásával érték el a szem számára kedvező élettani hatásokat. Vannak azonban egyéb eredmények, amelyek már összesen 6 mg lutein+zeaxantin fogyasztásához is pozitív hatásokat kapcsolnak. Ezzel szemben a modern, nyugati táplálkozással átlagosan mindössze maximum 1–-3 mg lutein+zeaxantin jut a szervezetbe (4).
Ómega-3-zsírsavak (EPA, DHA)
A retinában különösen magas a dokozahexaénsav koncentrációja. A DHA – ennek megfelelően – lényeges szerepet tölt be a szemben: befolyásolja a retina fluiditását, és közvetve a fényt érzékelő receptorok funkcióját (4). Emellett, valószínű, hogy a DHA –- a szemben található erek ateroszklerózistól való védelme révén –- hozzájárul az AMD megelőzéséhez is (3).
Vizsgálati eredmények alapján az ómega-3-zsírsavakban dús mélytengeri halak heti gyakorisággal történő fogyasztása jelentősen képes csökkenteni a korai életkorban kifejlődő AMD előfordulási gyakoriságát. A heti egy alkalomnál többszöri mélytengeri halfogyasztás pedig akár felére is redukálhatja az AMD bizonyos formáinak az előfordulási kockázatát (4).
Noha a normál látás fenntartásához való hozzájárulás csak legalább napi 250 mg DHA szupplementációval történő bevitele esetén jelenthető ki, úgy tűnik, hogy a DHA-hoz köthető pozitív hatás kifejezettebb, ha napi legalább 350 mg DHA-t juttat valaki a szervezetébe (4).
Irányadónak számító, széles körű klinikai vizsgálatok
Nagy betegszámú vizsgálatok eredményei arról tanúskodnak, hogy a megfelelő összetételű mikrotápanyag-szupplementáció képes a szemet/látást érintő, számos esetben a kor előrehaladtával járó kórképek megelőzésére, valamint azok súlyosbodásának feltartóztatására (4,5).
A „szemvitaminok” fejlesztésében mérföldkőnek számító AREDS (Age Related Eye Disease Study), illetve később, annak továbbfejlesztéseként, az AREDS2 vizsgálatok eredményei a hosszú távú mikrotápanyag-szupplementáció előnyeire mutatnak rá a szem/látás egészsége vonatkozásában (4,5).
A „szemvitaminokkal” kapcsolatos vizsgálatok, kiemelten az AREDS az AREDS2 tanulságai
- Az antioxidáns hatású vitaminok (A-, C- és E-vitaminok) és cink adagolása mintegy 25 %-kal csökkentette az előrehaladott állapotú AMD kialakulásának kockázatát (3,4).
- A szupplementációra alkalmazott készítményben található lutein és zeaxantin csökkentette az előrehaladott állapotú AMD súlyosbodását (4).
- A lutein és a zeaxantin (pl. a vizsgálati AREDS2 formulációban) adagolása 32 %-kal redukálta a szürkehályog-műtét szükségességét azoknál, akiknek a szervezetébe a táplálkozással kevés karotinoid jutott be (5).
- A C-vitamin önmagában vagy E-vitaminnal kombinációban való szedése mérsékelte a szürke hályog kialakulásának rizikóját, illetve a már kialakult kórkép progresszióját lassította (5).
- A zöld hályog kialakulásában az oxidatív stressz is kóroki tényező. Az antioxidáns hatású vitaminok (elsősorban A-vitamin, C-vitamin) szerepet kaphatnak a glaukóma megelőzésében (6).
Irodalomjegyzék
(1) Medori MC, Naureen Z, Dhuli K, Placidi G, Falsini B, Bertelli M. Dietary supplements in retinal diseases, glaucoma, and other ocular conditions. J Prev Med Hyg. 2022;63(2 Suppl 3):189-199.
(2) Khoo HE, Ng HS, Yap WS, Goh HJH, Yim HS. Nutrients for Prevention of Macular Degeneration and Eye-Related Diseases. Antioxidants (Basel). 2019;8(4):85.
(3) Rasmussen HM, Johnson EJ. Nutrients for the aging eye. Clin Interv Aging 2013;8:741-749.
(4) McCuscer MM, Durrani K, Payette M, Suchecki J. An eye on nutrition: The role of vitamins, essential fatty acids, and antioxidants in age-reletaed macular degeneration, dry eye syndrome, and cataract. Clin Dermatol. 2016;34:276-285.
(5) Can supplements improve eye health and vision?; www.healthline.com; 2024. 08. 30.
(6) Ramdas WD, Schouten JSAG, Webers CAB. The effect of vitamins on glaucoma: A systematic review and meta-analysis. Nutrients 2018;10:359.
Borítókép: Pharma Tribune/AdobeStock
