Csak az a gyógyszer hathat, amelyet be is szednek
A kardiovaszkuláris (CV) kórképek világszerte a vezető halálokot jelentik. A farmakológiai beavatkozások jelentősen képesek csökkenteni a CV betegségek gyakoriságát és a CV mortalitást, mégis, több tényező akadályozza a gyógyszeres terápiák eredményességét; így például az adherencia hiánya.
Az adherencia egy speciális esetét jelenti az, amikor a beteg már az első adag gyógyszerét sem váltja ki a gyógyszertárban. Napjainkban ennek a típusú non-adherenciának a nyomon követése egyre könnyebbé válik, hiszen az elektronikus betegakták és az elektronikus vények gyors áttekintésre adnak lehetőséget.
A primer non-adherenciára vonatkozóan számos kisebb vizsgálati eredmény ismert; döntően egy-egy hatástani csoportba tartozó gyógyszerekkel kapcsolatosan. Emellett készültek metaanalízisek, amelyeknek köszönhetően átfogóbb képet kaphatunk a témában.
Egy 24 vizsgálatot felölelő, 2018-ban publikált metaanalízis szerint az antihipertenzív, lipidcsökkentő, hipoglikémiás és antidepresszáns szerek vonatkozásában a primer non-adherencia gyakorisága 14,6%-ra (95% CI; 13,1–16,2%) tehető. Az említett 4 gyógyszercsoportból a lipidcsökkentő gyógyszereknél fordul elő a leggyakrabban az, hogy már az első doboz gyógyszer kiváltásáról is lemondanak a betegek; a lipidcsökkentőknél a primer non-adherencia aránya 20,8%-ra tehető.
Egy 2019-es több mint félmillió vényfelírást magában foglaló elemzés szerint a primer non-adherencia gyakorisága 17% (95% CI; 15–20 %). Az eredmények rámutatnak arra, hogy az első gyógyszerkiváltással kapcsolatos non-adherencia az osteoporosis (25%), illetve a diszlipidémia (25%) gyógyszerei esetén a legmagasabb, míg a cukorbetegség gyógyszeres kezelése esetén a legalacsonyabb (10%).
Miért nem váltja ki a gyógyszerét a beteg?
A primer non-adherencia okai szerteágazók lehetnek, és csak részben felderítettek, megértettek.
Sok beteg a „várjunk még, és majd meglátjuk” elvet követi, amely a lipidcsökkentő gyógyszerek vonatkozásában a következőképpen valósulhat meg: életmódbeli változtatásokkal próbálkozik a beteg, diétázik és aktív mozgást próbál a mindennapjaiba iktatni, remélve azt, hogy ettől javulnak a lipidszintjei, és a jövőben nem lesz szüksége tartós gyógyszerszedésre. Az emberek ugyanis igen nehezen szánják rá magukat a rendszeres, hosszú távú, akár teljes élethosszon át tartó gyógyszerszedésre.
Több beteg nincs tisztában azzal, hogy az állapota milyen kockázatokat hordoz magában, és hogy a gyógyszeres kezelés ezeket a kockázatokat milyen mértékben tudná csökkenteni. Úgy tűnik, hogy a súlyosabbnak vélt állapotok kezelését többen komolyan veszik, így például a szakorvosok által rendelt gyógyszerek szedését többen elkezdik, mint a háziorvos által rendeltekét; legalábbis ez derül ki egy felmérésből, amely az endokrinológus és a háziorvos által rendelt gyógyszerek vonatkozásában mérte össze a primer non-adherencia gyakoriságát. Tény azonban, hogy a gyógyszeres terápiát illető pró és kontra érvek megfogalmazása különösen fontos (lenne) abban az esetben, ha elsőként kerül felírásra egy várhatóan hosszú távon át szedendő gyógyszer. Mindez ráirányítja a figyelmet a gyógyszerszedéssel kapcsolatos betegtájékoztatás fontosságára – már az orvosi rendelőkben is.
Végül, szem előtt tartandó, hogy többen anyagi okból is lemondhatnak a hosszú távú gyógyszeres kezelés megkezdéséről.
Számos közlemény arra a következtetésre jut, hogy a betegek fiatalabb életkora, a férfi nem, a több fennálló alapbetegség, az egyszerre szedett többféle gyógyszer (polifarmácia), az alacsony jövedelmi szint, valamint a szociális támogatás hiánya egyaránt arra hajlamosítanak, hogy el se kezdje a beteg a számára rendelt gyógyszeres terápiát.
Az aszimptomatikus állapotok jellemzően magasabb primer non-adherenciával társulnak, mint a jól érzékelhető tünetekkel járó kórállapotok; vagyis, számos esetben az „amíg nem fáj, addig nem kell kezelni” elvet követik a betegek. Ezzel magyarázható az, hogy például diszlipidémia esetén a szimptomatikus kórképekkel (pl. depresszió, szorongás, fertőzések) szemben sokkal nagyobb arányban mondanak nemet az első doboz gyógyszerre is. Egy vizsgálat alapján az antidepresszánsokkal szembeni primer non-adherencia aránya 13,7% volt, az antibiotikumokkal szembeni 17,5%, míg a vérnyomáscsökkentőkkel szembeni 30,3%.
Gyógyszerellátási szempontból kiemelendő, hogy magasabb a primer non-adherencia aránya, ha a gyógyszertár földrajzilag messzebb található a betegtől.
Kulcsszerepben a beteg tájékoztatása, emlékeztetése – az sem mindegy, hogy ki szól a beteghez
Egy vizsgálatban azt vették górcső alá, hogy miként törhető le a sztatinok szedésével kapcsolatos viszonylag magas primer non-adherencia. Olyan betegeket vontak be a vizsgálatba, akiknek elsőként rendeltek sztatint, de a felírást követő 1-2 héten belül nem váltották ki a gyógyszerüket. Az érintettek egyik csoportja (n=2606) automatizált telefonhívásokat kapott, illetve emlékeztető leveleket. A résztvevők másik csoportja (kontroll, n=2610) semmilyen figyelmeztetést, emlékeztetést nem kapott a sztatinszedés fontosságáról, a gyógyszerkiváltásról. Ezzel összhangban az „emlékeztetett” csoportba tartozók 42,3%-a, míg a kontroll személyek 26,0%-a váltotta ki a későbbiekben a sztatinos vényét.
Egy másik, USA-beli vizsgálat pedig arra világított rá, hogy az automatizált emlékeztető telefonhívásoknak nincs szignifikáns hatása az antihipertenzív gyógyszerekre vonatkozó primer non-adherencia vonatkozásában, ellenben a személyesen, a patikus által indított telefonhívások célba érnek, eredményre vezetnek, mivel szignifikánsan képesek a non-adherenciát csökkenteni.
Összefoglalás
A kardiovaszkuláris és kardiometabolikus gyógyszerek szedését az érintett betegek több mint 10%-a el sem kezdi.
Valamennyi kezdeményezés, amely a primer non-adherencia letörésére irányul, szerepet kaphat a CV kórképek gyakoriságának a csökkentésében, a CV halálozás visszaszorításában.
Irodalomjegyzék
(1) Schulz M, Laufs U. Not obtaining a medication the first time it is prescribed: primary non-adherence to cardiovascular pharmacotherapy. Clin Res Cardiol. 2023; https://doi.org/10.1007/s00392-023-02230-3
