hirdetés
hirdetés
2021. május. 07., péntek - Gizella.
hirdetés

Kemenesi Gábor a vakcinák hatásairól és mellékhatásairól

Az AstraZeneca, a BioNTech-Pfizer és a Moderna vakcinája a globális ellátás nagy részét lefedi – mondta a Népszavának Kemenesi Gábor virológus.

hirdetés

Egyre több oltóanyag kerül a piacra: a Pfizer, a Moderna, az Oxford után várhatóan februárban az amerikai Johnson Johnson és orosz SputnyikV vakcina alkalmazásának is kérik az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyását. Ez már a teljes mezőny?

Ami hamarosan biztosan jön az az Oxford, az AstraZeneca oltóanyaga, a BioNTech-Pfizer és a Moderna vakcinája mellé. Ez a „triumvirátus” a globális ellátás nagy részét lefedi majd. Csak az AstraZeneca önmagában 3 milliárd adag oltóanyagot ígért 2021-re. És jönnek, lesznek további gyártók, még tart az oltóanyagok versenye.

Ezek között felhasználhatóságban, "fogyasztói élményben" mi az a különbség, amire egy esetleges választási helyzetben az orvosnak, illetve a páciensnek figyelnie érdemes?

A páciensnek csak arra érdemes figyelnie, amit az orvos mond. Nála futnak össze a legújabb teszteredmények, információk. Ő fogja tudni, hogy kik, mikor, mivel olthatók. A gyártók a mostani vizsgálatokkal egyes speciális csoportoknál, a várandósoknál, a gyerekeknél, a különböző krónikus betegséggel élőknél nézik, hogyan hat rájuk a vakcinájuk, és hamarosan megjelennek ezekről is az eredmények. Az oltások különböző technológiákkal készülnek, ami befolyásolhatja az alkalmazhatóságukat. Például a legmodernebb mRNS-oltások széles körben adhatók, míg az adeno-vírusos védelemre építőknél előfordulhat, hogy azzal csak egyszer lehet valakit beoltani, mert egy második ciklusú oltásnál már az ellen is termel ellenanyagot majd a szervezet.

Mi az ami reálisan várható attól, hogy valaki megkapja az oltást? Mitől nem kell tovább tartania, s mi az, amiben ez nem hoz számára változást?

Amitől biztosan nem kell tartaniuk az oltottaknak, hogy covid-fertőzéssel kórházi kezelésre szorulnak, vagy az állapotuk súlyossá válik. Ez ellen mindegyik oltás 100 százalékosan véd. Ezeknek a vakcináknak enyhébbek az oltási reakcióik, mint a bárányhimlő elleninek. Az oltásban a vírus esszenciáját kapjuk meg az immunrendszerünk számára, csakis azt a részét, ami megtanítja neki, hogy mi ellen kell védekeznie. Maga a kórokozó nagyon komplex, kapásból van három olyan génje, ami csendesíti az immunrendszerünket. Emiatt képes gyorsan elszaporodni és egyszerre sok szervet érintő gyulladásokat okozni. Tavasszal gyakran lehetett hallani, hogy jobb átesni covid-fertőzésen, mert ez erős immunitást adhat. Ám ez egyáltalán nem egy járható út, sokaknál végzetessé vált vagy elhúzódó súlyos szövődményeket okozott. A vakcinákban nincsenek benne az immunrendszert csendesítő gének, nincs ami kicselezhetné a védekezésünket és ezért is biztonságosak.

Sokak félelme, hogy az mRNS vakcinák módosítják az emberi génállományt.

Nem tudják. A középiskolában tanítják, hogy az mRNS-ből miért nem lesz beépülő darabka a genomba. Esély nincs rá, térben sem ott van, de enzimatikus háttere sincs ahhoz, hogy beépüljön. A vektorvakcináknál sem lehetséges, számos biológiai kizáró oka van ennek.

Előfordulhat olyan baleset, mint az egyéb immunológiai terápiáknál, hogy a felpiszkált immunrendszer, miután kiirtotta az összes vírust, nem tud leállni, és végül elpusztítja a szervezetet?

Nem, mert itt csak annyi hatóanyagot adnak be, ami ahhoz elég, hogy bemutassa az immunrendszerünknek, mi az, amit fel kell ismernie a védekezéshez. Ez a mennyiség 72 órán belül lebomlik és felszívódik. Ennél a legsúlyosabb nem várt hatás, az anafilaxiás sokk (súlyos allergiás reakció), ami 100 ezer oltás után egyszer ez előfordulhat. Még nem tudni, hogy ezt pontosan mi okozza, kiknél jöhet ez elő, nyilván, ha ez kiderül, akkor az érintetteket más vakcinával fogják oltani.

A teljes interjút a Népszava közli.

(forrás: Népszava)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés