Sok hasonló esemény van a világon, mint a Diabétesz világnap, a Dohányzásmentes világnap vagy a TBC elleni küzdelem világnapja, amelyekre jellemzően inkább az értintettek és a szűk szakma képviselői figyelnek. Ebben az évben – a Covid-19-pandémia árnyékában – azonban senkit sem szükséges emlékeztetni a védőoltások fontosságára – hangsúlyozza Labancz László, a Sanofi vakcina üzletágának magyarországi vezetője.
A tudomány és az orvosbiológia zsenialitásának köszönhetően rekordidő alatt sikerült egy teljesen új kórokozó ellen több hatékony vakcinát is előállítani és forgalomba hozni.
A jelenlegi válsághelyzetben született innovációs megoldások további lendületet adnak majd annak a fejlődésnek, amelyet a vakcinákkal már sikerült elérnünk az emberi egészség megóvása érdekében – mondta Thomas Triomphe, a Sanofi csoport alelnöke és a vállalat Vakcina üzletágának globális vezetője.
A védőoltások növekvő megbecsülése
Az első védőoltás óta – amelyet 1796-ban vetettek be a fekete himlő ellen – a vakcinák több életet mentettek meg, mint bármely más orvosi beavatkozás.[1]Az 1970-es években végrehajtott, fekete himlő elleni globális védőoltási programokkal sikerült a betegséget teljes mértékben felszámolni. A vakcina alkalmazása előtt évente csaknem 4 millióan – köztük főként gyermekek – hunytak el fekete himlőben. Jelenleg világszerte a gyermekek 86%-a kap rutinszerű gyermekkori védőoltásokat bizonyos betegségek (mint a rózsahimlő vagy a hepatitisz B), illetve számos kórokozó, például az agyhártyagyulladásért felelős baktérium ellen. Ugyanez az arány 1980-ban még csak 20% volt.[2]
Thomas Triomphe, a Sanofi Vakcina üzletágát képviselve tengerentúli megbízatásai során személyesen is megtapasztalhatta a védőoltások hatásait: „Néhány év alatt is látványos változást hoz, ha egy adott régió vagy ország összefog, hogy az immunizálást mint közegészségügyi prioritást, jelentős mértékben előmozdítsa. Amellett, hogy a vakcinák nem csak egyéni szinten, hanem teljes családok számára nyújtanak védelmet a betegségek ellen, a védőoltási programok a szélesebb körű megelőzéshez, az egészséges élet megtartásához is hozzájárulnak.”
A vakcinák továbbfejlesztése
A kutatók folyamatosan újabb és újabb összefüggéseket találnak a fertőzések és az azoktól eltérő hátterű betegségek között, ami új távlatokat nyithat a megelőzésben.
Védőoltással ma már akár a daganatos megbetegedések egyes típusai, például a - gyakran a humán papillomavírus által okozott - méhnyakrák ellen is védekezhetünk. Hasonlóan ígéretes kutatási irány, hogy a herpes simplex vírus válthat-e ki Alzheimer-kórt.[3]
A tudományos közösség a közelmúltban kezdte alaposabban vizsgálna azt, milyen szerepet játszik a szamárköhögés (pertusszisz) a súlyos felnőttkori légzőszervi betegségek – például a COPD – súlyosbodásában, vagy akár kiváltásában. A szamárköhögésről sokan úgy gondolják, hogy csak gyermekeket érint. Egy pertussziszjárvány azonban sokkal nagyobb károkat okozhat, mint azt elképzeljük.
Egy friss tanulmány szerint az Egyesült Királyságon belül a COPD-ben (légúti szűkület) szenvedő idősek mintegy 13%-ánál kimutatható a pertusszisz, ami arra utal, hogy utóbbi a COPD súlyosbodásának kiváltó tényezője lehet.[4] A hasonló tudományos összefüggések további kutatást igényelnek, de az érintett betegségterületek többségéről elmondható, hogy minél szorosabb együttműködésben zajlik az egyes egészségi problémák nyomon követése és mérése, annál több bizonyíték születik az azok közötti összefüggésekre.
A korábban egymástól függetlennek gondolt fertőzések és súlyos betegségek közötti kapcsolatok jobb megértésével a tudósoknak lehetőségük nyílik az egészségügy új területeinek feltárására, valamint új vakcinák és immunterápiák formájában olyan megoldások kifejlesztésére, amelyek gyökeresen változtathatják meg az életminőségünket és élettartamunkat.[5]
Mindezek mellett az olyan új technológiák, mint az mRNS-en alapuló eljárás, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a tudomány gyorsabban fejlesszen ki és bocsásson az emberek rendelkezésére új megoldásokat.
A Covid–19 okozta válság a vakcinák iránti kereslet növekedéséhez vezetett, már csak azért is, mert rengetegen beleolvastak a témába. Persze a konkrét számokat nehéz megjósolni. A közelmúltban készítettünk egy felmérést a lakosság és háziorvosok körében, amelyből egyértelműen az derül ki, hogy az influenza oltás iránti kereslet megemelkedett. – mondta Labancz László, a Sanofi vakcina üzletágának magyarországi vezetője.
Az idei immunizációs világhétnél talán nincs is alkalmasabb időpont arra, hogy tisztelegjünk a természet erőit megszelídíteni képes emberi találékonyság előtt.
| Von der Leyen: csak az oltás biztosíthat kiutat a járványból |
Csak az oltóanyag segít a betegség legyőzésében, csak a beoltás biztosíthat kiutat a koronavírus okozta világjárványból – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az európai immunizációs hét alkalmából közzétett Twitter-üzenetében hétfőn. A gyorsuló uniós oltóanyaggyártás elegendő vakcina rendelkezésre állását teszi lehetővé az EU azon célja megvalósítására, hogy az európai felnőtt lakosság legalább 70 százalékát július közepéig beoltsák. Ez idáig 129 millió embert oltottak be az Európai Unióban – tette hozzá. Az Európai Bizottság közleményében arról tájékoztatott, hogy a gyógyszergyártóknak az unió területén található 53 gyártóüzeme képes arra, hogy az év végére akár 3 milliárd adag, koronavírus elleni oltóanyagot készítsen az európaiak beoltásárra. Azt is közölték, hogy a koronavírus elleni oltóanyagellátás felgyorsult, decemberben 5 millió adag vakcina került a tagállamokba, januárban 14 millió adag, februárban 28 millió adag, márciusban pedig további 60 millió adag oltóanyag állt az európaiak rendelkezésére. Hozzátették, az Európai Unió ez idáig mintegy 2,6 milliárd adag, koronavírus elleni oltóanyag beszerzésére kötött szerződést, illetve hamarosan újabb szerződést köt a Pfizer/BioNTech vállalatokkal 1,8 milliárd adag oltóanyag beszerzéséről. Sztella Kiriákidisz, az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa közleményében kiemelte: a beoltottság nem csak az érintettet védi, hanem környezete minden tagját. A koronavírussal szembeni beoltottság segíti az általános immunitás kialakulását, előkészítve az utat a gazdaság helyreállítására, a jólét biztosítására, valamint a visszatérést a szokásos életbe. Az Európai Unió felszólít mindenkit, hogy körültekintően válaszon az egészségügyet érintő információforrások között, illetve minden szükséges védőoltást, köztük a koronavírus elleni oltást is lehetőségéhez képest időben szerezzen meg saját maga és szerettei egészségének megóvására. Erik Mamer, az Európai Bizottság vezető szóvivője a brüsszeli testület szokásos sajtótájékoztatóján megerősítette Ursula von der Leyen bejelentését, amely szerint az Európai Unió valamennyi tagállama "feltétel nélkül" fogadja majd az Egyesült Államok azon állampolgárait, akik az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által alkalmazásra ajánlott oltóanyagokkal vannak beoltva. Ursula von der Leyen a The New York Times amerikai napilap vasárnapi számában közzétett nyilatkozatában közölte: Amerikában az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő ügynökség által ajánlott oltásokat használják, ami lehetővé teszi az amerikaiak számára az Európai Unióba való beutazást és a szabad mozgást az unión belül. Erik Mamer emlékeztetett, Ursula von der Leyen azt is említette, hogy az amerikaiak beutazásának engedélyezése az Atlanti-óceán mindként partján fennálló járványügyi helyzet alakulásának függvénye. Az uniós bizottság elnöke nem határozott meg határidőt erre vonatkozóan - mondta. Azt is közölte, hogy az uniós oltási portfólióban nem szereplő vakcinákkal kapcsolatban a tagállamok döntésén múlik, hogy elfogadják-e vagy sem az EMA által nem jóváhagyott oltásokat. Adalbert Jahnz, az uniós bizottság illetékes szóvivője kérdésre válaszolva közölte: a brüsszeli testület tárgyalásokat kezdett az illetékes amerikai hatóságokkal a beutazást biztosító oltási igazolványok kölcsönös elismerésére. |
[2]https://www.who.int/news-room/feature-stories/detail/the-vaccines-success-story-gives-us-hope-for-the-future – legutóbbi elérés dátuma: 2021. január 28.
[3] https://www.sciencemag.org/news/2020/05/herpes-virus-can-trigger-alzheimer-s-brain-tissue-study-suggests#:~:text=Herpes%20virus%20can%20trigger%20Alzheimer's%2C%20brain%20tissue%20study%20suggests,-By%20Kelly%20Servick&text=Using%20tiny%20brainlike%20structures%20grown,Alzheimer's%20disease%2C%20according%20to%20STAT%20 – legutóbbi elérés dátuma: 2021. február 22.
[4]https://erj.ersjournals.com/content/56/suppl_64/4927 – legutóbbi elérés dátuma: 2021. február 24.
[5]https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4024226/ – legutóbbi elérés dátuma: 2021. január 2.
