Az 52 beteg bevonásával készült vizsgálatban az első vonalbeli kezelés rituximab volt, majd négy-nyolc hét elteltével intravénásan adagolt belimumabra vagy placebóra randomizálták őket egy 52 hetes vizsgálati időszakra.
Az eredmények szerint a kezelési időszak végén a betegek IgG anti-dsDNS antitest szintje alacsonyabb volt a belimumabbal kezelt csoportban, és míg a placebo karon tíz, addig a hatóanyaggal kezelt karon mindössze három fellángolást tapasztaltak.
A belimumab csoportban nem emelkedett a súlyos mellékhatások bekövetkezésének aránya, ezért a kutatók szerint engedélyezést követően a rituximabot követő belimumab kezelés lehet az első kombinációs biológiai terápia az SLE kezelésében.
