A közösségi oldalakon való megjelenés szabályozását az élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági és innovációs törvény (FDASIA, Food and Drug Administration Safety and Innovation Act) írja elő az Egyesült Államokban. Ennek 1121. szakasza úgy fogalmaz, hogy a FDA „kötelessége, hogy legkésőbb 2014 augusztusáig megalkossa azt a stratégiát, melyet a FDA által szabályozott termékek gyártóinak és forgalmazóinak követniük kell a közösségi média használata során”. A gyógyszeripar szereplői számára egyértelműek a közösségi média előnyei, a Facebook, Twitter vagy Instagram népszerűségének bővülésével egyre vonzóbb lehetőséget kínálnak arra, hogy a gyógyszergyártók elérjék felhasználóikat és a gyógyszerpiac adott szereplőit, illetve megválaszolják a felmerülő kérdéseket.
Az eltérő platformok azonban millió problémát rejtenek. Lássuk például a Twittert, ahol igen nehéz egy termékről minden szükséges információt belesűríteni 140 karakterbe. A FDA korábban egy nem engedélyezett alkalmazás lájkolásáért szabott ki büntetést egy gyógyszercégre. De ezen kívül is sok még a megválaszolatlan kérdés, ezért nem meglepő, hogy a gyógyszeripar képviselői örömmel fogadták a hírt, hogy a küszöbön áll az irányelvek megjelenése.
A FDA 2014. január 13-án már közzétett egy útmutatót, melynek célja nyilvánvalóan az volt, hogy tisztázzon egyes kérdéseket többek között a gyógyszeripar közösségi médiában való megjelenésére vonatkozóan is. A dokumentum nem kínál megoldást minden problémára, például nem derül ki belőle, hogy miközben a gyógyszergyáraknak a kibocsátáskor be kell nyújtaniuk a reklám- és promóciós anyagaikat a FDA felé, meg kell-e ezt tenniük minden egyes tweet vagy Facebook-poszt megírása előtt is. A hatóság képviselője kitart amellett, hogy a közlemúltban nyilvánosságra hozott valóban megfelel a FDASIA törvényi kívánalmainak, ám – ahogy Stephen King, a FDA szóvivője fogalmaz egy emailben – „további irányelveket terveznek a gyógyszerek és gyógyászati eszközök gyártói számára az interneten és a közösségi médiában való megjelenésre vonatkozólag”. Ez például ki fog terjedni a terjedelmi korlátokra, a linkek megfelelő használatára, valamint a helyesbítés módjára vonatkozóan, amennyiben egy harmadik fél hamis információkat terjeszt az adott termékkel kapcsolatban.
A szabályozásnak pozitív és negatív vonatkozásai is vannak a gyógyszeripar számára. A marketinggel és az alkalmazási előiratokkal foglalkozó szakemberek szempontjából jó hír, hogy az iránymutató dokumentumok rövidebb, célirányosabb formában jutnak el hozzájuk, és specifikusan adott problémákra fókuszálnak – erre volt már példa a január 13-án közzétett FDA-dokumentum is. Kevésbé szerencsés ugyanakkor, hogy a gyógyszeriparnak az eredetileg reméltnél hosszabb ideig kell várniuk, míg teljes körű válaszokat kapnak a kérdéseikre.
A végső szabályozás megszületésére reményt keltő Stephen King kijelentése a Pharma Marketing Blogon, miszerint a közösségi média használatáról szóló szabályozás összes fontos eleme már a júliusi határidő előtt összeáll. „A most közzétett dokumentum éppen csak az első kicsiny részlet volt” – hangsúlyozta.
Hogy ez valóban így van-e, júliusra kiderül.
