Minek van egyáltalán gyógyszerreklám? – vetődik fel a kérdés óhatatlanul, és teljesen jogosan, első reakcióként a gyógyszerek reklámjainak szabályozása kapcsán. Elvégre gyógyszert azért fogyasztunk, mert valami bajunk van, és ezt szeretnénk megszüntetni. Azt pedig könnyű belátni, hogy laikusként célszerűbb ilyen esetekben a reklámok helyett az orvosokra bízni a választást. Ebből kiindulva a világ legtöbb országában a vényre kapható gyógyszereket egyáltalán nem lehet reklámozni, és ahol igen, ott is erősen lobbiznak az orvosok azért, hogy ne lehessen.
Magyarországon szintén tilos az ilyen gyógyszerek hirdetése, a tb által támogatott összes szerrel együtt. A vény nélkül kapható gyógyszerek reklámozását is szigorú szabályokkal bástyázták körül. A gond az, hogy ami papíron nem számít gyógyszernek, nem bizonyított a hatásossága, nem kell kismillió ellenőrzésen átesnie, de az emberek mégis gyógyszerként fogyasztják – na, arra ezek a szabályok pont nem vonatkoznak. Vagyis a kamucsodaszerek kapnak még egy kör előnyt a valóban hatásos szerekkel szemben.
És hogy még rosszabb legyen: az igazán súlyos népbetegségnek számító területeken, mint a diabétesz, az onkológia összes területe és részben a szív- és érrendszeri betegségek, gyakorlatilag minden valódi gyógyszer reklámozása tilos. Ami önmagában nagyon helyes, de mégiscsak azt eredményezi, hogy a betegek bizalmáért folytatott reklámozási versenyben kizárólag az igazolt gyógyhatással nem rendelkező szerek vannak a pályán.
A gyógyszerek, étrend-kiegészítők és úgy általában az egészséggel kapcsolatos termékek hirdetéseinek egészen meglepő szabályai is vannak – mármint azért meglepőek, mert egyszerű média- és reklámfogyasztóként úgy tűnik, mintha ezeket lépten-nyomon megszegné boldog-boldogtalan a hirdetésekben.
- Tilos például gyógyszert hirdetni híres emberrel vagy orvossal.
- Tilos étrend-kiegészítőnek betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani, de még olyasmi sem engedélyezett mint pl. „erősíti a szervezet természetes védekezőképességét”, vagy „hozzájárul az egészséges emésztéshez”.
- Egészen részletesen meg van határozva, hogy milyen hatóanyaghoz kapcsolódóan milyen egészségügyi hatást szabad állítani (itt a gigantikus EU-s lista).
- Nem lehet olyat sugallni, hogy egy szer biztos gyógyulást ígér, vagy nincs mellékhatása.
A törvény csak élelmiszereknél és étrend-kiegészítőknél írja elő, hogy az egészségre vonatkozó állításokat általánosan elfogadott tudományos bizonyítékokra kell alapozni, és azokkal kell alátámasztani.
Gyógyszerek reklámjánál viszont a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) állásfoglalása szerint nem az állítás valóságtartalma bír elsődleges jelentőséggel, hanem az, hogy egy vállalkozás az engedélyezett alkalmazási előírás alapján mutatja-e be a készítményét.
