Gyógyszerrosta, a betegközpontú folyamat
A beteg életminőségének javítása mellett a gyógyszeres terápia racionalizálása, az indokolatlan polifarmácia megszüntetése a gyógyszerrosta célkitűzése, ami nemcsak a páciens, hanem végső soron a finanszírozó érdeke is.
A gyógyszerrosta a helyes gyógyszerrendelési gyakorlat része, egy alaposan megtervezett, szakember által felügyelt folyamat, amely a gyógyszercsökkentést vagy akár a teljes gyógyszerelhagyást is célozhatja, a beteg által szedett vényköteles és szabadon vásárolható készítményekre egyaránt vonatkozik. Ez volt a témája a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) idei első webinárjának, ahol Engi Zsófia, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének munkatársa előadásában azt is elmondta, a racionális gyógyszeralkalmazás, a describing a biztonságos gyógyszerelés egy betegközpontú folyamat, ami a páciens közreműködése nélkül nem valósítható meg. A gyógyszerrosta eredményeként a beteg nem szed többé olyan készítményt, amelyre nincs szüksége, vagy esetleg még ront is az állapotán, bár a szakember szerint az is eredmény, ha nem történik komolyabb változás a terápiában, de egy-egy feleslegesen alkalmazott orvosság kikerül a gyógyszeres dobozból. A gyógyszerrosta előnye, hogy csökken az interakciók száma, kevesebb a kellemetlen mellékhatás, javul az adherencia, és végül kisebb anyagi teher nehezedik úgy a betegre, mint a gyógyszerkasszára.
Amikor terápiát indukál a mellékhatás
A gyógyszerrosta nulladik lépése a gyógyszerelés áttekintése, amelyre leginkább – de nem csak – az idősek esetében van szükség, indokolja az időnkénti felülvizsgálatot a multimorbiditással együtt járó polifarmácia, az elesettség, a veseelégtelenség, a demencia jelenléte. A felülvizsgálat során amellett, hogy a páciens véleményét is ki kell kérni arról, hogy melyik készítményt nem érzi megfelelőnek, át kell tekinteni, melyek azok a szerek, amelyek kockázatot jelentenek, és melyek, amik nem jelentenek előnyt a beteg számára. Lehet-e csökkenteni a dózisokat, vagy leépíteni korábban szükséges, de már nem hasznos szereket.
Egyszerre csak egy gyógyszer rostálása a javasolt, fokozatos dóziscsökkentéssel, folyamatos monitorozás mellett. Minél régebben szedi a beteg az adott készítmény, annál nagyobb a nemkívánatos események lehetősége, amelyek kockázatát növeli az esetleg már kialakult függőség. A gyógyszerrosta nyomán kellemetlen farmakokinetikai változások, akár új tünetek, fájdalmak is jelentkezhetnek – hívta fel a figyelmet Engi Zsófia.
A nem megfelelő gyógyszeralkalmazás, a non-adherencia hátterében sokszor a többszörös gyógyszerrendelés, és a rossz felírási kaszkádok állnak. Gyakori ugyanis, hogy a már szedett gyógyszer okozta mellékhatást új egészségügyi problémaként értékeli az orvos vagy a gyógyszerész, amire újabb készítményt rendel. Elterjedt gyakorlat például az ACE-gátlók okozta köhögésre felírt köhögéscsillapító, vagy a diabétesz kezelés során tapasztalható gyakoribb vizeletürítési inger inkontinenciaként való értékelése. Az erre felírt szer kognitív diszfunkciót okoz, végül még étvágyjavító készítményt is rendel az orvos – vázolt fel egy lehetséges eseménysort a szakgyógyszerész, amelynek végén egy egyszerű mellékhatásból négy-öt olyan készítmény alkalmazása ered, amelyre egyáltalán nincs szüksége a betegnek. – Egy-egy új tünet megjelenése esetén mindig gondolni kell arra, hogy azt egy szedett gyógyszer okozza – hangsúlyozta Engi Zsófia.
Rostálás rendelőben, patikában, kórházban
A gyógyszerrostálásban beteg állapotát és gyógyszerelését jól ismerő háziorvos mellett hangsúlyos szerepe lehet a páciensekkel folyamatos kapcsolatban álló gyógyszerészeknek is, akik rendelkeznek az ehhez szükséges kompetenciákkal. A külföldön a már régebb óta alkalmazott describing gyakori az idősotthonokban, ahol a hosszú távú utánkövetés lehetősége is adott. A fekvőbeteg ellátás során mára már rutinszerű a gyógyszerelés áttekintése, a kórházi rostálás előnye, hogy multidiszciplináris stáb felügyelheti a folyamatot.
A hazai, hatályos szakmai protokollok informálnak a gyógyszeres terápia megkezdéséről, ám kevesebb útmutatást adnak ahhoz, hogy miként kell azt abbahagyni – jegyezte meg a szakember, hozzátéve, hogy a nemzetközi gyakorlatban az irányelvek már azt is tartalmazzák, miként lehet leépíteni az egyes gyógyszereket. A gyógyszerrosta sokhelyütt már a klinikai gyakorlat része, zajlottak és zajlanak klinikai vizsgálatok is, amelyek tudományosan is alátámasztják annak jelentőségét.
Optimális, károkozás nélküli gyógyszerelés
A gyógyszerrosta hazai, gyakorlati megvalósítását akadályozza, hogy az egészségügyi ellátás során nincs rá idő, és hátráltató tényező az is, az is, hogy a magyar gyógyszerészek nem feltétlenül merik felülvizsgálni orvos által elrendelt terápiát. Sokszor a beteg elvárja, hogy gyógyszert kapjon a problémája, így nehéz rávenni, hogy részt vegyen a gyógyszerleépítés folyamatában.
Engi Zsófia szerint segítené a gyógyszerrosta elterjedését, ha lenne védett, elkülönített idő a folyamat végig vitelére, és a gyógyszerészek képzésében is meg kellene jelennie a témakörnek. Segítené a gyakorlati megvalósulást, ha a munkát támogatná a társadalombiztosítás, és bár a megfelelő informatikai programok nem helyettesítik a beteggel való kommunikációt, de gyorsíthatják a rosta folyamatát.
A describing a gyógyszerészet pezsgő, dinamikusan fejlődő területe, jelenleg öt ezzel foglalkozó hálózat működik világszerte. Számos jó gyakorlatot mutatnak be a gyógyszerrostát legrégebben alkalmazó kanadai, amerikai és ausztrál szakemberek, idegen nyelven számos algoritmus, irányelv, kommunikációs anyag anyagok érhetőek el, rendszeresek a webináriumok, esetismertetéseken alapuló online rendezvények, és aktív, összetartó közösség is kialakult már a szakemberekből a Twitteren – sorolta az előadó, hangsúlyozva, hogy ezeknek célja egy olyan világ megteremtése, ahol a gyógyszerelés optimális, és károkozás nélkül valósul meg.
