Magyarország klinikai vizsgálati nagyhatalom volt az Európai Unión belül, de világszinten is meghatározó szereplőnek számított. Éves szinten százmilliárd forint hozzáadott értéket jelentenek a magyar nemzetgazdaság számára a vizsgálatok, ám ezek száma a vonatkozó uniós rendelet három évvel ezelőtti bevezetése, a gyógyszerpiac globális átalakulása nyomán évről évre öt százalékkal csökken – vázolta Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója egy korábbi konferencián.

Ma már évente kevesebb mint kétszáz új klinikai vizsgálat indult idehaza. Míg korábban minden 3. vizsgálatba bevontak magyar pácienseket – így az elmúlt tíz évben mintegy 90 ezren gyógyulhattak ilyen módon –, most egyre kevesebb beteg jut öt, vagy akár tíz évvel korábban olyan hatékony terápiákhoz, amelyeket nem, vagy csak méltányossági eljárás keretében kaphat meg. Az igazgató szerint az állami vizsgálóhelyek mellett fontos szerepe lehet a klinikai vizsgálatokban a magánellátóknak is, amelyek így nemcsak bevételnövelésre tehetnek szert, hanem kiemelkedő szakértői gárdát tudnak felépíteni.

Jelenleg mintegy 50 klinikai vizsgálat folyik magánszolgáltatóknál – mondta el István Boglárka, a Cortex Centrum vezetője, aki szerint a klinikai vizsgálatban való részvétel új terápiás lehetőséget jelent a beteg és az orvos számára egyaránt olyan esetekben, amikor akár évekig küzdenek egy problémával, amire nem találják a megoldást. Sokan tartanak attól, hogy a kipróbálás során placebót kapnak, de számos nem placebo kontrollos vizsgálat is elérhető – tette hozzá.

A kardiológia és a diabetológia a legnépszerűbb vizsgálati területek a magánszolgáltatóknál, de a fázis II-III. nőgyógyászati, urológiai és mozgásszervi területek is implementálhatóak a magán járóbeteg-ellátásba – derült ki a beszélgetés során. A vizsgálati készítménnyel a betegek drága és innovatív gyógyszerekhez juthatnak hozzá térítésmentesen – akár egészen annak a piacra kerüléséig – jegyezte meg Szalóki Katalin, hangsúlyozva, hogy a vállalatok akár éveken át biztosítják a fenntartó kezeléseket a pácienseknek. 

Ha egy magánszolgáltató klinikai vizsgálatot végez, akkor már nem az abba bevont beteg lesz az ügyfél, hanem a gyógyszercég – emelte ki Gulyás Dávid, annak a Clinexpertnek a stratégiai vezetője, ahol már több mint egy évtizede végeznek klinikai vizsgálatokat számos szakterületen. – Amint belép az új szereplő, neki kell biztosítania a forrást a kezelésekre, a diagnosztikai vizsgálatokra, az orvos és a szakdolgozó fizetésére, az infrastruktúra fenntartására – sorolta. Hozzátette azt is, hogy akár közintézményben akár magánrendelőben zajlik a klinikai vizsgálat, annak humánerőforrás-megtartó ereje van. – Bonyolult és hosszú távú munkát jelent a klinikai vizsgálatok menedzselése, ezért ajánlatos – nemcsak a magán, hanem az állami szektorban is – a kutatás koordinációjára és az adminisztrációs feladatainak elvégzésére kijelölni egy projektgazdát.

A klinikai vizsgálat keretében ellátott beteg visszatérő páciens, hiszen neki is követnie kell a kutatási tervet, ami egy 3-as fázisú, több éven át tartó study esetén akár 20-30 megjelenéssel is járhat, így összességében a szolgáltató a profitráta tekintetében nagyjából másfél-háromszoros bevétellel kalkulálhat – összegezte Gulyás Dávid, bár megjegyezte azt is, hogy a dokumentációs, a személyi és a tárgyi feltételrendszer is komplexebb. A vizsgálatok során nemcsak az innovatív gyógyszereket, hanem a legmodernebb terápiás protokollokat is a gyakorlatban alkalmazhatják az orvosok, ez pedig ugyancsak hozzátehet a szolgáltató portfóliójához.

Nemcsak a nagy, hanem a kisebb magánszolgáltatóknak is megéri belépnie erre a piacra, akár csak néhány orvossal és szakterülettel – fűzte hozzá István Boglárka, aki szerint az intézmény összes belépéshez kapcsolódó ráfordítás bőségesen megtérül, miközben a beteg valamennyi költségét a szponzor állja, ami szintén nagy vonzerő lehet.

Keresleti piac van, a vizsgálatokat finanszírozó gyártók szeretnének minél több vizsgálatot hozni Magyarországra – mondta Törőcsik Kálmán, a Magyarországi Klinikai Vizsgálatszervezők Társasága (MKVT) elnöke. Beszélt arról is, hogy versengő együttműködésre van szükség, ami nem azt jelenti, hogy a hazai vizsgálóhelyek egymással versenyeznek, hanem összességében vetélkednek a többi nemzetközi vizsgálóhellyel. – Van egy bizonyos vizsgálóhely szám, ami alá, ha lecsökken az elérhető helyszínek aránya egy országban, már nem viszik oda a vizsgálatokat a gyógyszercégek. Sem az állami, sem a magánszektor nem tudja önállóan kiszolgálni a klinikai vizsgálati igényeket, vagy mindenki működik egymás mellett, vagy senki sem működik – szögezte le. 

Minden magyar vizsgálóhely teljesítménye hatással van a globális megítélésünkre, ezért felelősséggel kell klinikai vizsgálatokat vállalnia a magánszektornak. Ez lehet a záloga annak, hogy Magyarország visszanyeri a versenyképességét ezen a területen, megtartva jó hírnevét, hiszen nagyon sok beteget találni itthon a klinikai vizsgálatokba, amelyeket a magyar orvosok magas szakmai színvonalon visznek, jó minőségű adatokat szolgáltatva a megbízók számára – hangzott el a zárszó.