Harsányi András, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) elnöke azt mondta, az alapítvány február 17-én kezdi meg a működését, de döntési folyamatokról még nagyon keveset tudnak. A BSLA 45 milliárd forintos kassza felett diszponál majd. A META megkereste a kuratórium tagjait, hogy tájékoztatást kérjen az Alapítvány működési kereteiről – mondta Harsányi András.
Az alapítvány célja a 45 milliárd forintoskeret hatékony felhasználása, és az, hogy társadalmilag fontos kérdésekben egészséggazdasági, méltányossági és szolidaritási elvek figyelembevételével szülessenek döntések.
A META elnöke szerint azért tartották fontosnak, hogy megkeressék az alapítványt, hogy az egészség-gazdaságtan szakterületét is érintő kérdésekben induljon el egy párbeszéd az érintett felek között, hiszen egy ilyen változás előtt fontos, hogy minél szélesebb körű legyen a tájékoztatás. A META egyik célja, hogy teret biztosítson az ilyen párbeszéd transzparens lefolytatásához.
A párbeszéd célja az lenne, hogy ne csak az ipar, ne csak az egyes szereplők, ne csak az orvosszakma, hanem akár a sajtó, a betegszervezetek, az érintett betegek is fel tudják tenni a tisztázó kérdéseiket.
Nyitottság van az alapítvány részéről a párbeszédre, erősítette meg Harsányi András, de azt hozzátette, egy ilyen volumenű változásnál fontos, hogy az egyeztetésre minél korábbi szakaszban megtörténjen.
Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója a gyógyszeriparral kapcsolatban említett néhány adatott: eszerint az Európai Unióban (EU) 2022-ben 311 milliárd eurónyi hozzáadott értéket termelt a gyógyszeripar és 2,3 millió embernek adott munkát. Ha ezeket az adatokat kibővítik az Egyesült Királyság, Svájc és Norvégia adataival, ahol nagyon sok gyógyszercég van, akkor a szektor 448 milliárd euró hozzáadott értéket termelt és 2,8 millió munkavállalót foglalkoztatott.
Amerikai érdek, hogy csökkenjenek a gyógyszerárak a tengerentúlon
Jelenleg az a jellemző a globális gyógyszeriparban, hogy nagyjából Amerika fizeti a gyógyszerárak mintegy 50 százalékát, mivel ott magasabb áron vásárolják a készítményeket. A mostani helyzet érdekes lehet, mivel présbe kerülhetnek a globális gyógyszercégek, hiszen Európában eddig alacsonyabb árak voltak jellemzőek, Amerikában viszont most elvárás, hogy csökkentsék a gyógyszerárakat, de ezt nagyban nehezíti az is, hogy az alapanyagok beszerzése egyre nehezebb és egyre költségesebb.
Szó esett a klinikai vizsgálatokról is, ami kulcsfontosságú az innovatív terápiák szempontjából. Magyarországon az ezekhez szükséges infrastruktúra kiváló, de a kutatások számában érezhető egyfajta visszaesés. Szalóki hangsúlyozta, hogy a globális verseny erőteljes a klinikai vizsgálatokért. Az Európai Unió jelenleg Közép-és Dél-Amerikával versenyez, Magyarország pedig főként Romániával, Lengyelországgal és Csehországgal. Azért is fontosak a klinikai vizsgálatok, mert ezek segítségével is új, innovatív gyógyszerekhez, terápiához jutnak a betegek.
Az AIPM célja, hogy minél inkább, rendszerszinten elérhetőek legyenek az innovatív terápiák, amihez a rendszeres gyógyszerbefogadások tudnak segíteni, írja az Economx.
Borítókép: archív/AdobeStock
