Becsült olvasási idő: 1 perc
Gyógyszerésztörténeti Nyári Egyetem: gyógyszerészet és hit

A XIII. GYNYE szervezői a gyógyszerészet és a hit kapcsolatát járják körbe idei rendezvényükön július 7-től 10-ig, Székesfehérváron.

A Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság elnöke, Dobson Szabolcs lapunkhoz eljuttatott levelében közli, hogy azért választották ezt a témát, mert az információs technika fejlődése révén folyamatos, hatalmas tömegben zúdul ránk a tények, áltények és hazugságok tömege. Ismerősök osztják meg nézeteiket vagy mások nézeteit csodás gyógymódokról, homeopátiáról – gyógyszerekről, sokszor heves, nyugvópont nélküli vitákat folytatva egymással.

Egyik legújabb kutatásuk szerint minden hatalmas technikai-tudományos fejlődés ellenére három, zömében 40 év felettieket tartalmazó értelmiségi csoport (gyógyszerészek, orvosok, papok) 1800-1910/15/25 közötti születésű tagjai esetében az átlagos élettartam alig emelkedett néhány évet több, mint egy évszázad alatt.

Egyfelől, ha tényleg lennének csodaszerek, annak nyilván látszania kellene a demográfiában is – írja a szakmai társaság elnöke – másfelől, ha az orvostudomány gyakorlati jelentősége ebben a korcsoportban arányban állna tudásunk hatalmas növekedésével, megint csak nem ezt várnánk, hiszen például éppen az idősebbek szedik a gyógyszerek legnagyobb részét.  Vajon mikor mi a fontosabb, az élettani hatás, vagy a tablettázott, medikalizált remény? Van éles különbség a kettő között? És egyáltalán, mi okozza az emberek nagy részének olthatatlan vágyát az alternatív gyógymódok használata iránt? Van ennek mélyebb magyarázata vagy csak a média, az üzleti érdek és a tudatlanság? Vagy lehet, hogy az ellentétes véleményű emberek is mindannyian egy olyan dobozban élnek, amely nem tartalmaz ezekre a kérdésekre értelmes választ? – teszi fel a kérdéseket Dobson Szabolcs, melyekre rendezvényükön keresik majd a válaszokat. 

 

Kvízek
Kiemelt rovataink