A köznéven csak reumának nevezett rheumatoid arthritis a legsúlyosabb reumatológiai betegség, hazánkban több tízezer ember szenved miatta nap mint nap. A betegség elsősorban a kéz- és láb kisízületeit, a csuklót és a bokát, illetve a térdet károsítja. A betegség általában a kéz kisízületi gyulladásával kezdődik, gyakori ilyenkor a reggeli kézmerevség. Később átterjed a test többi részére, előrehaladottabb fázisban pedig nemcsak a mozgás, de a fekvés is kibírhatatlan fájdalmakat okozhat a betegnek. Emellett idegrendszeri, belső szervi és szemészeti vonatkozásai, tünetei is lehetnek a kórképnek. 

Az autoimmun betegség hátterében a szervezet funkciós zavara áll: az immunrendszer beindít egy olyan folyamatot, mely a szervezet saját építőelemeit támadja meg. Kezdetben az ízületi felszínt borító hártya gyullad be, majd a gyulladásos sejtek és a gyulladás következtében felszabaduló anyagok károsítják a csontokat borító porcot is. A legjellemzőbb tünetek az ízületi fájdalom, az ízületi duzzanat, a reggeli kézmerevség, a mozgásbeszűkülés és az ízületi deformitás. A betegség erőteljes mozgáskorlátozottságot is eredményezhet előrehaladott állapotában, amihez szűnni nem akaró fájdalom is társulhat.

Átlagosan 3-10 évvel rövidebb élettartam

A betegség kialakulásában öröklött tényezők és az életmód is szerepet játszik, bár a pontos kiváltó okok egyelőre ismeretlenek. Nagyobb eséllyel alakul ki dohányosoknál, mint nem dohányzóknál, valamint az elhízás és a cukorbetegség szintén növelik a kockázatot.

Évről-évre egyre több a rheumatoid arthritisben szenvedő beteg világszerte, a legtöbb páciens az idősebb korcsoportokban található. A nők körében háromszor gyakrabban fordul elő a betegség. Átlagosan a népesség 0,3-0,6 százalékát érinti, hazánkban ez az arány magasabb, 1 százalék körül van[1]. Elsősorban a fejlett nyugati világ betegsége, Észak-Amerikában és Európában a leggyakoribb.[2]

A betegségben szenvedők várható élettartama az egészséges populációhoz viszonyítva kb. 3-10 évvel kevesebb, amennyiben későn vagy egyáltalán nem jutnak kezeléshez, vagyis nem pusztán az életminőséget rontó betegségről van szó, hanem a várható élettartamot is jelentősen rövidítő kórállapotról.[3]

Mi a teendő a tünetek észlelésekor?

A tünetek legelső jelentkezésekor fontos, hogy azonnal orvoshoz forduljunk. A háziorvos a tünetek alapján beutalhat a területileg illetékes reumatológiai szakrendelésre, ahol a reumatológos szakorvos állapítja meg a  diagnózist. A minél előbb elkezdett gyógyszeres kezelés lassíthatja a betegség előrehaladását. A kezelés késleltetése átlagosan több ízületi károsodáshoz és az ízületi funkciók elvesztéséhez vezethet.
A gyógyszeres kezelésugyan a már meglévő károsodást nem tudja visszafordítani, viszont a további károsodásokat meg tudja előzni, amennyiben a beteget sikerül a gyógyszerekkel gyulladásmentessé tenni. Megfelelően kezelt esetben a beteg teljesen normál életet tud élni.

A gyógyszeres kezelés a betegek 80 százalékánál elegendőnek bizonyul, emellett a gyógytorna és a fizikoterápia is nagyon fontos. Krónikus fájdalmakra lökéshullám-terápiát szoktunk alkalmazni, ami a betegek jelentős részénél csökkenti a fájdalmat, javítja az életminőséget – mondja Baláspiri Csaba főorvos, az Affidea Magyarország reumatológus szakorvosa.

A lökéshullám-terápia során gyorsan terjedő hanghullámokat juttatnak a testbe egy kezelőfej segítségével. Az akusztikus hullámok a kezelt területen vérbőséget okozva felpezsdítik a vér keringését, élénkítik az anyagcserét. Pozitív hatásai között említhetjük a fájdalomcsillapításon túl a gyulladáscsökkenést, az új erek képződését, a mozgékonyság fokozását, a sejtstruktúra javítását és a kötött izomzat lazítását.

Habár a betegség pontos okát egyelőre nem ismeri az orvostudomány, a rheumatoid arthritis mellett gyakran előfordulnak bizonyos társbetegségek: 

a cukorbetegség,

az elhízás,

az asztma,

a tüdőbetegség,

bizonyos szívritmuszavarok.

Ezek nagy részénél  - és a társbetegség nélküli rheumatoidarthritisnél is – életmódváltással jelentősen javítható a beteg állapota, ezért a gyógyszeres kezelés és a fizikoterápia mellett szoktuk javasolni a gyulladáscsökkentő étrendet, vagyis a halolajban, olívaolajban, gyümölcsben és zöldségben gazdag étkezéseket, és az olyan ízületkímélő mozgásformák beépítését a mindennapokba, mint amilyen például a jóga – teszi hozzá a szakorvos.

Sokba kerül a betegség

A betegség nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre: a rheumatoid arthritis kezelésére a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 1,64 milliárd Ft-ot költött 2018-ban, ez az összeg pedig várhatóan egyre növekszik, mivel a betegszám is világszerte emelkedik. Az egy betegre jutó átlagos éves egészségbiztosítási kiadás a gyógyszer-ártámogatás alapján 53 375 Ft. A gyógyszer-ártámogatáson belül kiemelkedő volt a legfiatalabb korosztály a férfiak körében, ugyanis a 310 599 Ft átlagos éves, egy főre jutó egészségbiztosítási kiadás a többi csoporthoz viszonyítva jelentős eltérést mutat[4].

[1]https://akjournals.com/view/journals/650/162/Supplement-1/article-p30.xml?body=contentsummary-27257

[2]Alamanos Y, Voulgari PV, Drosos AA. (2006. December). „Incidence and prevalence of rheumatoidarthritis, basedonthe 1987 American College of Rheumatologycriteria: a systematicreview.” (angol nyelven). SeminArthritisRheum. 36 (3), 182-8. o.

[3]Alamanos Y, Drosos AA. (2005. March). „Epidemiology of adultrheumatoidarthritis.” (angol nyelven). Autoimmun Rev. 4 (3), 130-6. o.

[4]https://akjournals.com/view/journals/650/162/Supplement-1/article-p30.xml?body=contentsummary-27257

Borítókép: archív/AdobeStock