Tavaly december 16. és 22. között 30 ezren mentek orvoshoz influenzaszerű és 234700-an akut légúti fertőzés tüneteivel[1]. Az utóbbi szám meghaladja második legnagyobb városunk, Debrecen teljes lakosságát[2]. Ez az időszak azonban még korántsem jelentette a járvány tetőpontját, ami 2025. január végén érte el csúcsát, ekkor 322600 beteg fordult orvoshoz. Az influenza esetén szinte mindig számítani kell egy második, vagy akár harmadik hullámra is. Ez azért következhet be, mert miközben az egyik vírustörzs (például az influenza A) visszahúzódik, egy másik típus (az influenza B) átveszi a vezető szerepet.
A helyzetet tovább árnyalja, hogy a Covid-19 és mellette számos más légúti kórokozó – köztük például az RSV vagy a rhinovírusok – továbbra is jelen van, párhuzamosan támadva a szervezetünket. Télen pedig a tüdőnk különösen sérülékeny, mivel a hideg, száraz levegő kiszárítja a légutak nyálkahártyáját, amely az első védvonalunk a vírusokkal szemben – figyelmeztet Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont infektológusa.
Háromszintű védelem a tüdőnek
A napsütéses órák száma télen drámaian csökken, miközben a szervezetünknek épp ekkor van a legnagyobb szüksége a D-vitaminra, amely nemcsak csontjaink, hanem immunrendszerünk működéséhez is elengedhetetlen. Kutatások azt mutatják, hogy a megfelelő D-vitamin-szint javíthatja a tüdőfunkciót és csökkentheti a légúti fertőzések esélyét. A szakértők ezért felnőtteknek napi 2000-4000 NE (nemzetközi egység) D-vitamin-pótlást javasolnak a téli hónapokban.
Zsúfolt közösségi terekben – tömegközlekedési járműveken, bevásárlóközpontokban, rendezvényeken – a maszk viselése továbbra is hatékony védekezés. A rendszeres szellőztetés otthon és a munkahelyen is segít csökkenteni a víruskoncentrációt a levegőben. És bár közhelynek tűnhet: az alapos kézmosás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres mozgás és a megfelelő alvás még mindig a legerősebb pajzsunk a kórokozókkal szemben.
Soha nem késő mérlegelni a védőoltásokat. Az influenzaszezon jellemzően március végéig, április elejéig tart, a COVID általában enyhébb tüneteket okozó új variánsai pedig egy éven belül többször is visszatérhetnek, így még év végén vagy jövő év elején is van értelme beoltatni magunkat, ha eddig elhalasztottuk. A 2025/26 évi szezonális influenza elleni oltóanyag 3 komponensű, gyermekek számára orrcsepp formájában is elérhető – hangsúlyozza a Budai Egészségközpont szakértője.
Krónikus betegek: a legveszélyeztetettebb csoport
A cukorbetegek, szív- és érrendszeri problémákkal élők, asztmások, tüdőbetegek és az immunhiányos állapotban lévők számára egy látszólag egyszerű influenza akár életveszélyes szövődményekkel is járhat.
A krónikus betegségben szenvedőknek kiemelten oda kell figyelniük a megelőzésre. Nekik, és a közvetlen környezetükben élőknek különösen ajánlott az oltás. A magas kockázattal élőknek a bakteriális szövődmény csökkentésére tüdőgyulladás elleni immunizálás is javasolt. A két oltás egyidőben is beadható – emeli ki Jelenik Zsuzsanna.
Vegyük kezünkbe szervezetünk védelmét
A szakemberek segítenek megtalálni az ideális időpontot az influenza és más légúti megbetegedések elleni védőoltások beadására. Az oltás ugyan nem garantál 100 százalékos védelmet, de jelentősen csökkenti a súlyos szövődmények kockázatát. Az oltóanyag kiválasztásánál az orvosok figyelembe veszik az aktuálisan keringő vírustörzseket is.
Laboratóriumi vérvizsgálattal pontosan meghatározható, szükségünk van-e D-vitamin-pótlásra és ha igen, milyen mértékben. A mérés eredménye alapján az orvos személyre szabott dózist javasol, elkerülendő a túladagolást, amely ugyanúgy káros lehet, mint a hiány.
Az asztmások, COPD-s betegek és egyéb légúti problémákkal küzdők számára különösen ajánlott a téli időszak előtt vagy alatt elvégeztetni egy légzésfunkciós (spirometriás) vizsgálatot, amely segít felmérni a tüdő aktuális állapotát, és időben jelzi, ha romlás következett be. Az eredmények alapján a tüdőgyógyász módosíthatja a kezelést vagy kiegészítő terápiát javasolhat, ezzel megelőzve a súlyosabb légúti fertőzéseket.
A háziorvos és szakorvosok egészségi állapotunknak megfelelően ajánlanak életmódbeli változtatásokat, étrend-kiegészítőket vagy egyéb megelőző intézkedéseket. Ez lehet például antioxidánsokban gazdag táplálkozás, stresszkezelési technikák bevezetése, alvási szokásaink javítása, vagy akár probiotikumok alkalmazása a bélflóra és ezáltal az immunrendszer támogatására.
[1]NEMZETI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS GYÓGYSZERÉSZETI KÖZPONT: Tájékoztató a légúti figyelőszolgálat adatairól, Magyarország 2024. 51. hét
[2]https://www.ksh.hu/stadat_files/fol/hu/fol0014.html
Borítókép: adobestock/archív
