Ma a magyar vérnyomás népbetegség, ennek ellenére az egészségtudatosságunk „tűzoltás jellegű”: a betegek közel fele nem tud a betegségéről, mivel a magas vérnyomásnak sokáig nincsenek fizikai tünetei. Az otthoni vérnyomásmérővel rendelkezők 60%-a csak akkor mér, ha panasza van (szédülés, fejfájás), ami szakmailag kései reakció. A diagnosztizált betegek jelentős része elhagyja a gyógyszerszedést, amint a mérései normalizálódnak, nem számolva a hirtelen kiugró értékek okozta stroke-kockázattal.

Ekkor azonban ez már gyakran késő a súlyos szövődmények megelőzéshez.

 Prof. dr. Gellér László, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke szerint a magyar lakosság egészségtudatossága aggasztó szinten stagnál. „A magyarok többsége csak pánikmérést végez: akkor veszi elő a vérnyomásmérőt, ha már zúg a feje vagy szédül. A vérnyomásmérő nem dísztárgy, hanem életmentő eszköz. Véget kell vetnünk annak a tévhitnek, hogy a vérnyomásmérés az orvos, vagy a patikus feladata. A saját vérnyomásértékeink ismerete ugyanolyan alapvető kellene, hogy legyen, mint a bankszámlaegyenlegünké, vagy az autónk rendszámáé. Hiába rendelkezünk a legmodernebb gyógyszeres terápiákkal, ha a páciens nem mér, vagy a tünetek hiánya miatt elhagyja a kezelést. Minden egyes el nem végzett mérés egy újabb esély a stroke-ra vagy az infarktusra. Ne várjunk ingyenes szűrőnapokra vagy tünetekre: a saját sorsunkért mi magunk felelünk az otthoni mérőeszközzel a kezünkben” – hangsúlyozta Dr. Gellér László, aki szerint egy kezeletlen magas vérnyomás miatt bekövetkező szív-érrendszeri esemény (infarktus, stroke) nemcsak emberi tragédia. 

“Miközben egy szív- és érrendszeri katasztrófa utáni rehabilitáció költsége és emberi ára felbecsülhetetlen, a rendszeres vérnyomásmérés és a korai beavatkozás életeket menthet. Az állam számára is többmilliós kezelési és rehabilitációs költséget jelent. Ezzel szemben a napi két percet igénybe vevő, szakszerű otthoni monitorozás és a beállított terápia betartása a legolcsóbb és leghatékonyabb életbiztosítás. Egy 140/90-es vérnyomásérték teljesen mást jelent egy fiatal, sportos felnőttnél, mint egy dohányzó, túlsúlyos páciensnél. A célunk, hogy minden magyar ismerje a saját 10 éves kockázati szintjét”, teszi hozzá az elnök.

Az MKT idén februárban nem üres ígéretekkel, hanem a tényekkel szembesíti a lakosságot. A cél: elérni, hogy 2026 ne a betegségek, hanem a „számok ismeretének” éve legyen.  A szív egészsége nem szerencse, hanem tudatosság kérdése.

 Mit jelent a valódi egészségtudatosság 2026-ban?

A Magyar Kardiológusok Társasága az alábbi három lépést sürgeti a lakosság részéről:

 1. Szisztematikus mérés, nemcsak pánikmérés: a vérnyomást nyugalmi állapotban, 5 perc pihenés után, írásos vagy digitális naplót vezetve kell monitorozni.

 2.  Mindenki legyen tisztában a „számaival”: vérnyomás, vércukor, LDL-koleszterin és BMI.

 3. Használják az okoseszközöket és validált applikációkat, de az adatokat mindig validált (felkaros) mérővel ellenőrizzék.