A szív és a tüdő működése szoros élettani egységet alkot. A tüdő biztosítja az oxigén felvételét, míg a szív feladata annak eljuttatása a szervezet minden sejtjéhez. Amennyiben a szív pumpafunkciója romlik, a vér nem tud megfelelően továbbhaladni, és visszatorlódik a tüdő keringésében. Ennek következménye a tüdőben kialakuló pangás, amely légszomjhoz, terhelhetőség-csökkenéshez, súlyos esetben pedig nyugalmi fulladáshoz is vezethet. Emiatt a légzési nehézség nemcsak a tüdőbetegség, hanem a szív egyes betegségeinek az első figyelmeztető jele is lehet.
„A légszomj leggyakoribb kardiológiai oka a szívelégtelenség, amely Magyarországon több százezer embert érint. A betegség kezdetben terhelésre jelentkező fulladással jár, később azonban nyugalomban is panaszokat okozhat. Jellemző tünet a fekvő helyzetben romló légzés, az éjszakai fulladásos ébredés, valamint a gyors kifáradás. A betegek jelentős része kezdetben tüdőbetegségre gyanakszik, így a kardiológiai diagnózis gyakran késik. A koszorúér-betegség és a szívinfarktus szintén járhat légszomjjal, különösen nőknél, időseknél és cukorbetegeknél, akiknél a klasszikus mellkasi tünet gyakran hiányzik. Ezekben az esetekben a hirtelen fellépő fulladás, gyengeség vagy szorongás akár az akut szívizom-károsodás egyetlen jele is lehet. A szívritmuszavarok, elsősorban a pitvarfibrilláció, a keringés hatékonyságának romlásán keresztül szintén légzési nehézséget, szívdobogásérzést és teljesítménycsökkenést okozhatnak. A szívbillentyű-betegségek, különösen a mitrális billentyű eltérései, fokozatosan vezetnek terhelésre jelentkező légszomjhoz, míg a pulmonális hipertónia – a tüdő ereiben fennálló magas nyomás – határterületet képez a pulmonológia és a kardiológia között, és gyakran későn kerül felismerésre. Ritkábban a szívburkot érintő egyes betegségek is súlyos, gyorsan romló fulladást okozhatnak” – hívja fel a figyelmet prof. dr. Halmosi Róbert kardiológus, az MKT Szívelégtelenség és Szívizombetegségek Munkacsoport vezetőségének tagja.
A Magyar Kardiológusok Társasága hangsúlyozza, hogy a tartós, fokozódó vagy éjszaka jelentkező légszomj kardiológiai kivizsgálást indokol, ugyanis nem minden légzési panasz tüdőeredetű. A szív- és érrendszeri betegségek korai felismeréséhez szükség van a légszomj kiemelt jelentőségét is szem előtt tartani, és az ilyen panaszokkal érkező betegeknél a szükséges kardiológiai vizsgálatokat is elvégezni.
„Ugyanakkor december, mint a tüdő hónapja, kiváló alkalom arra is, hogy a lakosság figyelmét felhívjuk a megelőzés fontosságára: a dohányzás elhagyására, a rendszeres fizikai aktivitásra, az egészséges étrend tartására, a vérnyomás és a szívritmus ellenőrzésére, valamint a légzőszervi és kardiológiai szűrővizsgálatok elvégzésére. Az influenza és más légúti fertőzések vakcinációval történő megelőzése szintén kulcsfontosságú, mivel ezen betegségek súlyosbítják a már fennálló szívbetegségeket” – teszi hozzá Halmosi professzor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ I. sz. Belgyógyászati Klinikájának orvosigazgatója.
A szív és a tüdő egészsége tehát elválaszthatatlan egymástól. A Magyar Kardiológusok Társasága szerint a légzés állapota sokszor a szív állapotáról is pontos képet ad – a figyelmeztető jelek időbeni felismerése és kivizsgálása életeket menthet.
A hiteles tartalom mindig Szívderítő!
Megelőzéssel, betegségekkel, vizsgálatokkal, terápiákkal kapcsolatos információkat olvashat nálunk.
A Szívderítőt a Magyar Kardiológusok Társasága hozta létre és felügyeli. Kövessen minket a YouTube-on is!
(Borítókép: VSRao képe a Pixabay-en)

