A cukorbetegség és a szív-érrendszer egészsége szorosan összefügg, mert a tartósan magas vércukorszint károsítja az erek belső falát, és elősegíti az érelmeszesedés kialakulását. Emellett a cukorbetegséghez gyakran társul magas vérnyomás, kedvezőtlen vérzsírszint és túlsúly is, amelyek tovább növelik a szív-érrendszeri kockázatot. Ennek következtében a cukorbetegeknél nagyobb eséllyel alakulhat ki koszorúér-betegség, szívinfarktus, stroke, perifériás érbetegség és szívelégtelenség. A kockázat annál nagyobb, minél régebb óta áll fenn a cukorbetegség, illetve minél kevésbé megfelelő a vércukorszint és a társuló kockázati tényezők kontrollja.
Fontos azzal is tisztában lenni, hogy a cukorbetegség okozta idegkárosodás miatt a szívproblémák néha kevésbé jellegzetes tünetekkel vagy akár fájdalom nélkül jelentkezhetnek. Ezért a szív-érrendszeri kockázat rendszeres felmérése a cukorbetegség gondozásának fontos része.

A megelőzés legfontosabb lépései

A cukorbetegek szív-érrendszeri kockázatának csökkentésében több területre is érdemes figyelni:

• Vércukorszint megfelelő beállítása, vagyis a tartósan magas vércukorszint érkárosító hatásának mérséklése.
• A vérnyomás rendszeres ellenőrzése és kezelése azért fontos, mert a magas vérnyomás jelentősen fokozza a szív- és érrendszeri szövődmények kockázatát.
• A koleszterinszint rendezéséhez szükség esetén orvos által felírt koleszterincsökkentő kezelésre van szükség.
• Dohányzás kerülése, ugyanis a dohányzás és a cukorbetegség együtt különösen nagy terhet jelent az erek számára.
• A páciens állapotához igazított, rendszeres mozgás javíthatja a vércukor- és vérnyomásértékeket, valamint a szív-érrendszeri állóképességet.
• A szívbarát, kiegyensúlyozott étrend, amely sok zöldségre, rostban gazdag élelmiszerre, teljes értékű gabonára és kedvező zsírsavösszetételű ételekre épül, előnyös a szív-érrendszer szempontjából is.
• Túlsúly esetén már mérsékelt fogyás is kedvezően hathat az anyagcsere- és szív-érrendszeri kockázatra.
• A rendszeres orvosi ellenőrzések során a vércukor mellett a vérnyomás, vérzsírok, vesefunkció és a szív-érrendszeri kockázat nyomon követése is fontos.

Lényegében nem önmagában a vércukorszintre kell tehát koncentrálni, a szív-érrendszeri védelemhez a vércukor, a vérnyomás, a koleszterin, a testsúly és az életmód együttes rendezése szükséges.

Milyen kardiológiai vizsgálatok jöhetnek szóba cukorbetegeknél?

A cukorbetegek kardiológiai kontrollja elsősorban annak felmérésére szolgál, hogy fennáll-e szív- és érrendszeri betegség, illetve mekkora annak kockázata. A vizsgálatot az egyéni állapot és a panaszok alapján állítjuk össze. Fontos, hogy nem minden cukorbetegnek van szüksége minden vizsgálatra. A cukorbetegség típusa és fennállásának ideje, az életkor, a társbetegségek, a kockázati tényezők és az esetleges tünetek alapján határozzuk meg, milyen ellenőrzés szükséges – hangsúlyozza Ferenczy Péter.

Általában a következő vizsgálatok történhetnek meg:

• Kórelőzmény és panaszok áttekintése: a kardiológus rákérdez többek között mellkasi fájdalomra, légszomjra, szívdobogásérzésre, terhelhetőségre, szédülésre és korábbi szív-érrendszeri eseményekre.
• Fizikális vizsgálat: vérnyomás-, pulzus- és testsúlymérés, valamint a szív és a keringés vizsgálata.
• Laborvizsgálatok: különösen a vércukor- és HbA1c-érték, a koleszterin- és trigliceridszint, valamint szükség szerint a vesefunkció ellenőrzése.
• Nyugalmi EKG: a szívritmus, a szív elektromos működésének és bizonyos szívbetegségekre utaló eltéréseknek a vizsgálatára.
• Szívultrahang: szükség esetén megmutathatja a szív szerkezetét, a szívüregek és billentyűk állapotát, valamint a szív pumpafunkcióját.
• Terheléses EKG vagy akár 7 napos Holter-EKG: elsősorban panaszok, ritmuszavar gyanúja vagy koszorúér-betegség felmerülése esetén lehet indokolt.

A cukorbetegség komoly kockázat a szív-érrendszer szempontjából

A 2-es típusú cukorbetegség ugyanolyan mértékben növelheti a szívinfarktus és más szív-érrendszeri betegségek kockázatát, mint egy már lezajlott szívinfarktus. Ezért fontos a kardiovaszkuláris rizikó rendszeres felmérése és csökkentése. Ennek része lehet a vércukor, a vérnyomás és a vérzsírok ellenőrzése, valamint szükség szerint EKG, szívultrahang és egyéb kardiológiai vizsgálatok. Az eredmények alapján személyre szabott életmódváltás és szükség esetén gyógyszeres kezelés javasolható.

Borítókép: adobestock/archív