Albertné Gecse Kinga szakgyógyszerész szerint a probléma alapja általában egy elsődleges fejfájás (migrén vagy tenziós fejfájás). A páciens erre kezd el gyógyszert szedni, ám a szervezet idővel hozzászokik a hatóanyaghoz. Ahogy a szervezetben lecsökken a gyógyszerszint – jellemzően a reggeli órákra –, a fájdalom felerősödve tér vissza, újabb tabletta bevételére kényszerítve a beteget. Ez a folyamat gyorsan egy öngerjesztő, krónikus állapottá, úgynevezett szekunder fejfájássá fajulhat.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan mennyi gyógyszer számít soknak. A diagnózis felállításához a szakemberek meghatározott kritériumokat vesznek alapul:

Hagyományos, recept nélküli kapható szerek esetében, ha három hónapon keresztül legalább havi 15 napon veszünk be gyógyszert. 

Kombinált vagy migrénellenes készítmények esetében már a havi 10 napot meghaladó alkalmazás is túlhasználatnak minősül.

Nem a bevett tabletták száma, hanem a gyógyszeres napok gyakorisága a mérvadó. Már napi fél tabletta is beleszámít a statisztikába.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A szakértők szerint nem a gyógyszerszedés teljes elhagyása a cél, hanem a „megfelelő szert a megfelelő időben” elv alkalmazása. Vannak azonban intő jelek, amelyek esetén elengedhetetlen a szakorvosi (neurológiai) konzultáció:

• A fejfájás jellege vagy erőssége hirtelen megváltozik.
• A panaszok elviselhetetlenné és gyakorivá válnak.
• Kísérő tünetek jelentkeznek, például láz vagy súlyvesztés.

A megelőzés eszköze: a fejfájásnapló

A tudatosítás első lépése a szervezetünk reakcióinak megismerése. A szakemberek javasolják a fejfájásnapló vezetését, amelyben rögzíteni kell a fájdalom pontos idejét és körülményeit (stressz, kevés folyadék, alváshiány), az alkalmazott gyógyszert és annak hatékonyságát.

Gyakran kiderülhet, hogy a gyógyszer helyett elegendő lenne a megfelelő hidratáció, friss levegő vagy egy masszázs is. A napló nemcsak a betegnek ad támpontot, hanem a kezelőorvos számára is kulcsfontosságú a pontos diagnózis felállításához.

Alacsony társadalmi tudatosság

A Semmelweis Egyetem kutatói Kovács-Vincze Rebeka vezetésével végeztek felmérést, amely rávilágított, hogy a jelenség szinte ismeretlen a köztudatban, sőt, még a gyógyszerészek egy része sem találkozott korábban a fogalommal. Ez hívta életre a Richter Anna Díjjal jutalmazott edukációs projektet, amely iskolai előadásokkal és közösségi média kampányokkal igyekszik tudatosabb gyógyszerhasználatra nevelni a lakosságot, írja a HáziPatika.