„A gyógyszeripart szét fogja zilálni ez az új lehetőség, viszont ha bármilyen molekulát lehet otthon nyomtatni, annak óriási vonzata lesz a szabályzást illetően.” – írja blogjában a medicina és a digitális technológiák kapcsolatának szakértője, dr. Meskó Bertalan, aki orvosi jövőkutatónak tanul, ezért 20 pontban összefoglalta az orvoslás közeljövőjében várható elképesztőbbnél elképesztőbb lehetőségeket.
Emberi szervek a nyomtatóból
Már ma is lehet élő szöveteket nyomtatni, ígya New Scientist az év elején adott hírtarról, hogy Kaliforniában 3D printerrel működő májszövetet állítottak elő.
A printer májsejtekkel és endotelsejtekkel van megtöltve, amelyek korábbi májbiopsziákból vagy operáció során eltávolított májakból származnak. A szövet 0,5x4x4 mm méretű, 20 sejtrétegből épül fel, és endotélből álló csatornákat is tartalmaz, így a szövet 5 napig is életben tud maradi, ami óriási eredmény ahhoz képest, hogy az egyrétegű sejttenyészetek élettartama általában 2 nap körül van. A printerrel előállított funkcionáló májszövet nemcsak hosszabb élettartamú, de több funkcióval is bír, mint az egyrétegű sejttenyészet, képes albumint, koleszterint és detoxifikáló enzimeket, pl. citokróm P450-et előállítani.
A printelt mini-máj valóságközeli szerkezete és működése révén jó eszköz gyógyszertoxicitási vizsgálatokhoz, az előállító cég hosszú távú célja pedig olyan funkcionáló máj 3D-s printelése, ami alkalmas emberi transzplantációra. A mini-májon kívül aztán az idei év további részében már működő mini-vesét is előállítottak(Xu Mingen és munkatársai, Huazhong University of Science and Technology).
Gyógyszerész helyett nyomtató?
Ezután már igazán nem kell csodálkozunk azon, hogy a híradások szerint a jövőben a gyógyszereket és a drogokat is 3D-s nyomtatással fogjuk majd előállítani. Ezáltal a receptre felírt orvosságokhoz egyszerűbben hozzá lehet majd jutni, írja a lehetőségről beszámoló The Week című internetes magazinbanChris Gayomali, azonban sok veszélyes helyzettel is meg kell majd küzdenünk. És nemcsak a gyógyszerek előállítása kapcsán, hanem minden iparág át fog alakulni a 3D-s nyomtatás következtében, a konyhai eszközök és ételek előállításától kezdve a fegyverek gyártásán át a diagnosztikumok printeléséig.
A 3D-s printelés orvostudományban és gyógyszerészetben való alkalmazásának éllovasa egy kémikus, Lee Cronin, aki a Glasgow-i Egyetemen dolgozik csapatával a molekuláris printer kifejlesztésén.
Mint TED-előadásában elmondja,a technológia elemeiben már most létezik, és hamarosan online gyógyszertárakat fogunk felkeresni digitális receptünkkel, megrendeljük a kívánt szer molekuláris tervrajzát, valamint a szükséges alapanyagokat („kémiai tinta”), és otthon, a szoftver és a molekuláris printer birtokában saját magunk állítjuk elő a személyes igényeinkhez alakított gyógyszert. Nyilvánvaló: a jelenlegi gyógyszerelosztási szisztéma teljesen át fog alakulni – a patikák nem gyógyszereket, hanem molekuláris tervrajzokat és szoftvereket fognak árulni.
Mint azt Chris Gayomali megjegyzi: az otthon előállított gyógyszerek révén a nagy gyógyszergyártók multimilliárd dolláros haszna igencsak meg fog csappanni, és a szegényebb országokban élő betegek is jobban megengedhetik majd maguknak az orvosságok megvételét, de a gazdagabb országok polgárai is olcsóbban és egyszerűbben juthatnak majd hozzá a szerekhez. Az egyik legnagyobb probléma, ahogy többek között a The Guardian című lap írja Mike Power Drugs 2.0 című könyvét bemutatva,az lesz, hogyan ellenőrizzük azokat, akik eladásra fognak szereket nyomtatni. Az internetes gyógyszer-kereskedelemben már ma is óriási probléma a szerek hamisítása, illetve téves címkézése, az adott név alatt valami teljesen más eladása.
Mikor jön el az otthon nyomtatható gyógyszerek világa?
A Vice című magazin ezt is megkérdeztea molekuláris printert fejlesztő Lee Cronintól, aki a következőket válaszolta: „Talán 10-15 éven belül. Ki tudhatja biztosan? Az is lehet, hogy már 5-10 év múlva.”
