A szülést megelőzően vagy annak során adódhatnak olyan komplikációk, amik császármetszés végrehajtását teszik szükségessé. A WHO szerint a szülések 10–15 százalékánál indokolt a császármetszés, ezzel szemben a nők mintegy harmada ilyen úton hozza világra a gyermekét. A gyermek operációval való világra segítését többen támadják is. Ők azzal érvelnek, hogy a szülőcsatornán való áthaladás hiányában az újszülött korai mikrobiom-fejlődése olyan hiányt/károsodást szenved, ami a későbbiekben – többek között – asztma, különféle autoimmun betegségek vagy elhízás képében manifesztálódhat. Tény, hogy a hüvelyi úton született gyermekek mikrobiom-összetétele sokkal közelebb áll az anyjukéhoz, mint a műtéti úton születetteké.

Úgy tűnik azonban, hogy egyszerűen megoldható problémáról van szó; a császármetszéssel született gyermekeket az édesanyjuk hüvelyflórájának lenyomatát tartalmazó gézzel letörölgetve a hüvelyflórát alkotó mikroorganizmusok átvihetők a gyermek bőrére.

A New York-i kutatók 7 vaginális szülést tervező, illetve 11 programozott császármetszésre váró kismamát vontak be a vizsgálatukba, ami során 4 császármetszéssel szülő nő esetében a megszületett gyermekeket az anya hüvelyében előzetesen átitatott gézzel áttöröltek. A gyermek megszületése előtt legalább egy órával steril gézt helyeztek az anya hüvelyébe, amivel a megszületést követő két percen belül megtörölték az újszülött száját, arcát és a testét.

A születést követő első 30 napon keresztül mintegy 1500 mintát gyűjtöttek be a kutatók a résztvevő anyukák és gyermekek testének legkülönbözőbb területeiről, amiket a mikrobiom feltérképezése céljából DNS-szekvenálással analizáltak.

A „mesterséges” hüvelyi flóra átvitel is eredményes

A Nature Medicine folyóiratban publikált eredmények arról számolnak be, hogy azoknak a császármetszéssel született gyermekeknek a bakteriális flórája, akiket a hüvelyben átitatott gézzel letöröltek, jobban hasonlított a hüvelyi úton született gyermekek bakteriális flórájához, mint azoké, akik császármetszéssel jöttek világra, hüvelyi flóra átvitel nélkül. Akár természetes módon, akár a géznek köszönhetően jutottak át a hüvelyflóra mikroorganizmusai az újszülöttekre, náluk a Lactobacillusok és a Bacteroides fajok magasabb számát sikerült kimutatni, mint a császármetszéssel született, korai (hüvelyi) mikrobiom-kolonizációban nem részesülő társaiknál. A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy éppen ezek a fajta baktériumok azok, amik az immuntolerancia kialakításában szerepet játszanak, azaz tulajdonképpen trenírozzák a gyermek immunrendszerét, hogy az ne támadja meg a jótékony baktériumokat.

Mivel kisszámú anya és gyermek bevonásával végzett vizsgálatról van szó, felmerül a további vizsgálatok, kutatások végzésének szükségessége.

Megjelentek az óva intő szakmai vélemények is

A mérleg másik oldalát képviselő szakvélemények arra mutatnak rá, hogy a hüvelyben élő patogének miatt az újszülöttre az immunrendszert erősítő jótékony baktériumok mellett a B-csoportba tartozó Streptococcus-ok, a Herpes vírusok, illetve a kötőhártya-gyulladást kiváltó kórokozók (pl. Chlamydia trachomatis, Neisseria gonorrhoea) is átkerülnek. Mivel nincs rutinszerű szűrés ezen kórokozók mindegyikére, célszerű lemondani a hüvelyflóra átvitelről, és inkább a szoptatásra, illetve a korai életkorban való antibiotikum-alkalmazás visszaszorítására ügyelve kell az egészséges mikrobiom kialakítására törekedni.

(Forrás: MNT)