Valóban szúnyoginvázióról beszélhetünk abban az értelemben, hogy sokkal több a csípőszúnyog, mint az előző évek hasonló időszakában volt – mondta a 24.hu-nak dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának szúnyogokra szakosodott munkatársa.

Az ártéri és oldalfoltos szúnyogok speciális érzékszervei segítségével felkutatja azokat a területeket, amelyeket nagy esőzések, áradás során elönt majd a víz, és oda rakja le petéit, egyelőre a szárazra. A szúnyogtojások akár tíz évet is kibírnak anélkül, hogy fejlődésnek induljanak, az elmúlt évek aszályos, száraz időszakaiban nagyon sok pete halmozódott fel gyakorlatilag az ország minden pontján a potenciális szúnyogbölcsőkben. Ezeket a helyeket nevezzük tojásbanknak. A rendkívül csapadékos május, a Dunán levonuló ritka, kétcsúcsú árhullám most aztán mindent elöntött, évek óta halmozódó tojások milliói és milliói indultak fejlődésnek, folyamatosan ontják a vérszívókat. Így ér össze a klímaváltozás és az aktuális időjárás, bár nyilván utóbbi szélsőségessége is az éghajlatváltozás következménye.

A hazánkban elterjedt, kémiai gyérítés nemcsak káros, mert a szúnyogokkal együtt megöli a repülő rovarok nagyjából 90 százalékát is, hanem pusztán tüneti kezelés. Az irtás idején kifejlett szúnyogokat a méreg elpusztítja, de a tojásokra, lárvákra hatástalan, néhány nap múlva ugyanolyan tömegben jelennek meg az újabb és újabb generációk – emeli ki Kemenesi Gábor, aki azt mondja, a kánikula komoly rendet vág majd a vérszívók soraiban.