D-vitamin: nem gyógyít, de hiánya megbetegít
Novembertől márciusig mindenkinek javasolt a D-vitamin szedése, hiszen pótlás híján tél végére a magyar lakosság 90 százaléka lenne D-vitamin-hiányos az átlagosan jellemző 20-50 százalék helyett.
Amennyiben 100 százalékban megfelelő lenne a magyarok D-vitamin-szintje, az 250 milliárd forint megtakarítást jelentene az ország számára, hiszen a hormonszerű anyagnak szerteágazó biológiai hatása van a szervezetre, az immunrendszer működésétől egyes rákkockázatok mérsékléséig – fogalmazott Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának igazgatóhelyettese az IBSA Pharma sajtókonferenciáján, ahol a 2022-es, negyedik hazai D-vitamin konszenzus részleteiről is szó esett.
Márciustól októberig mindössze napi tízpercnyi napozás elegendő ahhoz, hogy az UVB sugárzás hatására a szervezetben elinduljon az a biokémiai mechanizmus, amelynek során létrejön a szinte valamennyi szervre ható D-vitamin. Valkusz Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Belgyógyászati Klinikájának docense azt is elmondta, számos kórkép esetén egész évben szükséges pótolni valamilyen formában a vitamint.
A kezelésre 30 ng/ml-nek megfelelő 75 nmol/l-es érték esetén van szükség, beszélhetünk, 75-125 nmol /liternél magasabb mértéknek már nincsen hatása a tumor, a csontritkulás, vagy a szív- érrendszeri problémák kockázatának mérséklésére. Ugyanakkor alacsonyabb D-vitamin-koncentráció esetén már olyan mértékben fokozódik a parathormon (PTH) termelődése, ami kimutatható negatív hatásokkal jár.
Szinte valamennyi hazai combnyaktörést szenvedő beteg D-vitamin-hiányos, az évente mintegy 15-17 ezer eset 30 százaléka egy éven belül halállal végződik – hívta fel a figyelmet az SE klinikaigazgató-helyettese. D-vitamin-szint a kor előre haladtával egyre kopik, a D-vitamin- és kalciumhiány nyomán kialakuló csontritkulás tartós életminőség-romlást okoz. Oszteoporózis esetén a D-vitamint akkor is folyamatosan pótolni kell, ha egyébiránt a beteg nem szenved annak hiányától.
A fertőzések és az autoimmun betegségek kockázata egyaránt nő alacsony D-vitamin-szint mellett – folytatta Valkusz Zsuzsanna. A vastagbél tumorok kialakulásában ugyancsak egyértelmű szerepe van a D-vitamin hiányos állapotnak: a daganat kockázata 30 százalékkal nagyobb azoknál, akiknél tartósan fennáll a D-vitamin-hiány. A hormonszerű anyagnak nemcsak a rákmegelőzésben, hanem a daganatterápiában is szerepe van, mert felerősíti a kemoterápiás készítmények hatását.
Ugyancsak elengedhetetlen a D-vitamin-szint normalizálása PCOS-ben, más vizsgálatok az emlő-, és petefészek karcinómák esetében is mutattak összefüggést – mondta a szegedi egyetem docense. Várandósság ideje alatt a maximális bevihető 2000-4000 NE D-vitamin nemcsak a koraszülés kockázatát mérsékelheti, de a születendő gyermek egészségére is hatással van. A prenatális, illetve a csecsemő- és gyermekkori D-vitamin-hiány ugyanis bizonyítottan növeli az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. Ugyanakkor bár vizsgálták, de nem igazoltak összefüggést a D-vitamin-hiány és a 2-es típusú cukorbetegség között.
A koronavírus-járvány időszakában számos vizsgálat során tanulmányozták D-vitamin és a Covid közötti összefüggéseket, és mára több közlemény is igazolta, hogy a D-vitamin-hiányos betegeket könnyebben fertőzte meg a koronavírus, és körükben a halálozás is magasabb volt. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a D-vitaminnak bár sokrétű hatása van, de nem gyógyít meg, a a betegségek megelőzésében azonban fontos és kiemelkedő szerepet játszik.
Az ajánlások szerint a D-vitamin hiány megelőzésére javasolt dózis csecsemőkortól 18 éves korig 400-1000 nemzetközi egység (NE), felnőtteknél 1500-2000 NE naponta, ami 4000 NE-re is felemelhető, attól függően, hogy szükség van-e a D-vitaminraktárak feltöltésére. Túladagolás csak „ipari” mennyiség, 50 ezer nemzetközi egység (NE) bevitelével érhető el. Ahogyan a vitamin hiányának, úgy a túladagolás nyomán kialakuló hiperkalcémiának is számos negatív hatása lehet, ezért – mint Lakatos Péter javasolta – érdemes az esetleg egyszerre szedett étrend-kiegészítők össz-D-vitamin-tartalmát ellenőrizni: a tartós, napi 10 ezer NE-t meghaladó mennyiség már káros lehet. Lakatos Péter elmondta azt is, hogy nem feltétlenül szükséges naponta adagolni a zsírban oldódó D-vitamint, akár hetente egyszer 14 ezer NE is bevehető, amely a szervezet zsírraktáraiban felhalmozódva aztán folyamatosan biztosítja a megfelelő vitaminszintet. A D-vitamin mellett csak azoknak javasolt kalciumot szedni, akik a napi 1000-1600 mg kalcium-bevitelt a táplálkozás során – például tejcukor-érzékenység miatt – nem tudják biztosítani. A D-vitamin-pótlásra szolgáló készítmények sokféle formában szedhetők, az olajak, kapszulák és tabletták mellett az immár idehaza is forgalmazott, nyelvről felszívódó formula azért előnyös, mert a benne lévő hatóanyag a májat elkerülve teljes egészében felszívódik.
