Az Egyesült Államokban 2019-ben 251,1 millió antibiotikumreceptet váltottak ki a patikákban, ezzel ez a második leggyakrabban felírt gyógyszercsoport (a koleszterinszint csökkentők után). Az antibiotikum felírások 30 százalékára azonban nem lett volna szükség, miközben az idézett közlemény szerint a beszedett antibiotikumok kétharmada hatástalannak bizonyult.

A 2022 decemberében nyilvánosságra hozott tanulmány alcímében használja a „csendes pandémia” kifejezést, ezzel is utalva a helyzet súlyosságára. A ma általánosan használt antibiotikum csoportok felét még az 1950-es években fejlesztették ki, és még a legutóbb  felfedezett antibakteriális csoport is 1987-ben került bevezetésre. A WHO összegzése szerint 2019-ben a világon 4,95 millió haláleset volt összefüggésbe hozható antibiotikum rezisztenciával, melyből  1,27 millió halál közvetlenül ennek volt tulajdonítható. Ha a tudomány nem foglalkozik az antibiotikum-rezisztencia (AMR) problémakörével, az 2050-re már 10 milliós összhalálozást okozhat.

A jelentés szerzői az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának okai közé sorolják a túlzott és helytelen használatot, valamint az újszerű antimikrobiális szerek kifejlesztésére irányuló kutatás és innováció hiányát. Emellett a klímaváltozás is számos kihívás elé állítja az orvosokat és a kutatókat. Az emelkedő hőmérséklet megnöveli egyes betegségek előfordulásának gyakoriságát, intenzitását és földrajzi kiterjedését. A szélsőséges időjárás szintén növelheti a fertőző betegségek számát, például az árvizek fokozzák a vízszennyezés veszélyét.

A publikáció szakértői megállapítják: ha az emberiség nem védi meg a jelenlegi antibiotikumkészletét, és nem fektet be újabbak fejlesztésébe, egy idő után a legtöbb antibiotikum elveszíti hatásosságát. Az AMR kezelésében fontos előrelépés lenne az emberek és állatok fertőzéseinek megelőzésére szolgáló vakcinák kifejlesztése, az antimikrobiális szerek felesleges használatának megszüntetése mind az emberi orvoslásban, mind az állattartásban és az élelmiszertermelésben.