CBD-olaj: ártalmatlan vagy kockázatos?

A CBD-olajat forgalmazó cégek állítják, hogy készítményük nem pszichotróp hatású, nem mérgező és nem illegális, ezzel szemben Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének docense a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság gyógynövényekkel foglalkozó előadás-sorozatának korábbi webinárján úgy vélte, hogy az élelmiszerként, étrend-kiegészítőként forgalmazott termék – ha nem is pszichotróp – pszichoaktív anyag. Felhívta a figyelmet arra is, hogy alkalmazásfüggő, okoz-e mérgezést a készítmény, és cáfolható az is, hogy forgalmazása legális lenne.

Idehaza az átlagos fogyasztó számára a CBD-olaj jelenti a legfontosabb kenderkészítményt, amelyet napjainkban rendkívül intenzíven reklámoznak, és boltok sokasága jelent meg, amelyek csak ezt a terméket forgalmazzák. Az Egyesült Államokban 2014 óta hússzorosára nőtt a CBD-olajak forgalma, Magyarországon hasonló folyamat zajlott le, a készítményt élelmiszerként, étrend-kiegészítőként forgalmazzák.

A CBD-vel dúsított termékek forgalmazása új élelmiszerként, étrend-kiegészítőként az unióban érvényes jogszabályok értelmében nem engedélyezett, mert az eddigi tapasztalatok és az elvégzett vizsgálatok a biztonságosságát nem támasztották alá – hívta fel a figyelmet Csupor Dezső. A hatóságok azonban versenyt futnak a gyártókkal: míg a piacra lépés rendkívül egyszerű, addig az onnan való kitiltás hosszadalmas és bonyolult hatósági eljárás eredménye. Ez az oka annak, hogy a gyógyszerhatóság engedélyezett étrend-kiegészítőket soroló listáján jelenleg száznál több kendertermék található, a nem megfelelőek száma meghaladja a kétszázat, ami így a leggyakoribb betiltott étrend-kiegészítő.

Erin Stone képe a Pixabay-en.

A kender régi és fontos gyógy- és ipari növény egyben, amelynek számos hatóanyagát és azok hatásmechanizmusát tárták fel az elmúlt 30 évben. Míg korábban megbízhatatlannak tartották, jelentőségét a nyolcvanas évek végén kezdte visszanyerni, amikor számos hatásmechanizmusát derítették fel, később pedig éppen ezek a kutatások generálták azt az exponenciálisan növekvő forgalmat, amelyet a CBD-olajok piacán az utóbbi öt évben tapasztalhattunk.

A kenderhatóanyagok közül – bár számos ilyen van – a THC és a CBD a legismertebb kannabionid. Míg az előbbinek kábító hatása köztudott, utóbbinak egyre nagyobb a jelentősége a gyógyszerkutatásban, és egyre gyakoribb összetevője az étrend-kiegészítőknek. A kannabinoidokra pszichoaktív szerként tekintünk, amelyek a CB I. és II. receptorokon valamint az endokannabionodok révén hatnak, de a receptorok sora ennél sokkal bővebb. A növényi kannabinoidok különböző erősséggel hatnak a CB I-II. receptorokon. Míg a bélrendszerben és a tüdőben a CB I., addig például a csontokban a CB II. receptorok vannak többségben.

A kannabionodokat számos, konvencionális megjelenésű, tiszta hatóanyagot tartalmazó gyógyszerben alkalmazzák például a kemoterápia során kialakuló hányinger csillapítására. Több európai uniós tagállamban engedélyezett a THC-t és a CBD-t egyenlő arányban tartalmazó gyógyszer a sclerosis multiplex kiegészítő terápiájaként, és az epilepszia egyik ritka típusára valamennyi tagállamban legális forgalomban van egy CBD-készítmény. A gyógyszerek előállításához, a megfelelő tisztaságú hatóanyag kivonásához termesztett növényekre van szükség, mára a legmodernebb termesztéstechnológiát dolgozták ki, amihez az illegális termesztés is hozzájárult.

A növényi kannabinoidok kémiailag sokfélék, hatásuk változékony, a hatás jellege nagyon eltérő, mert mindezt a növény termelésének körülményei befolyásolják. Ennek nyomán nehézkes a CBD-olajok standardizálása. A forgalmazók az olajok két fő típusát különböztetik meg, a full spectrum és entourage-hatású olajakat, ám – mint a szegedi egyetem docense mondta – ezek inkább marketing kifejezések, mert tudományosan nem igazolták sem a készítmények pontos összetételét, sem azok hatékonyságát.

A CBD-olajt használók a készítményeket a gyógyszerekkel szemben biztonságosnak tartják, holott azok összetétele változékony, így a hatásuk, hatásosságuk és mellékhatásaik is kiszámíthatatlanok.

Nem kívánatos mellékhatás lehet a THC pszichotróp hatása. Azt már korábban igazolták, hogy a marihuána fogyasztóknál 4,8-szoros az infarktus kockázata, az azonban máig nem tisztázott, hogy ez a jelenség mely kannabinoid jelenlétéből adódik. A szegedi egyetemen végzett vizsgálatok most arra mutattak rá, hogy néhány CBD és annak metabolitja gátolja a hERG ioncsatornát a szívizomban, ez pedig fokozhatja a szívritmuszavar kockázatát. Az in vitro kísérletek alapján kimondták, hogy a CBD potenciálisan növeli a szívritmuszavar kockázatát fokozó anyag. Bár az nem tudható, hogy mindennek van-e szerepe abban, hogy a fogyasztóknál a hirtelen szívhalál, vagy infarktus kockázata nagyobb, de kételyek mindenesetre felmerültek, így a CBD egyelőre túlságosan ismeretlen anyag ahhoz, hogy ilyet rendszeresen és aggályok nélkül nagy mennyiségben fogyasszunk.

Néhány esetben igazoltak markáns hatást a CBD esetében. Magas a konzisztenciája azoknak a vizsgálatoknak, amelyek markáns hatást igazoltak egy epilepszia-típus esetén, és néhány szorongásos problémát is orvosol, ám ezt a hatást meglehetősen kisszámú, és rövid ideig tartó vizsgálattal támasztották alá. Fájdalomcsillapítóként biztosan nem lehet versenytársa a forgalomban lévő gyógyszereknek.

A daganat- vagy diabétesz ellenes hatását a készítménynek nem igazolták, és számos más, a CBD-olajnak tulajdonított hatás nem valós, hiszen – mint Csupor Dezső fogalmazott – „olyan gyógyszer, ami mindenre jó, nincs, a CBD sem ilyen”. Az interneten és a patikákban élelmiszerként forgalmazott CBD-olajra nem tekinthetünk ártalmatlan anyagként, amely különösebb kockázatok nélkül alkalmazható. A szakember szerint nem szerencsés, ha egy markáns, ám zömében felderítetlen hatású termék számos egyéb kannabinoiddal az üvegcsében élelmiszerként kerüljön a fogyasztóhoz. Mint mondta: maga a növény és annak hatóanyaga igen értékes, csak nem olyan módon alkalmazva, ahogyan az mostanában divatos.