hirdetés
hirdetés
2021. december. 04., szombat - Borbála, Barbara.
hirdetés

Beveszed? Gyógyszer- és étrendkiegészítő reklámok

Ma a televíziós reklámidő több mint 20 százaléka egészségügyi reklám, aminek jelentős hatása van a gyógyszerfogyasztás alakulására. A téma az ÁSZ elemzőinek is látóterébe került, a készülő elemzés a gyógyszertúlfogyasztás kockázatait mutatja be. Az erről szóló cikksorozat második része a gyógyszerreklámokról szól.

A tévében minden negyedik reklámszpot gyógyszerreklám, hazánkban mind a reklámérték, mind a reklámidő több, mint húsz százaléka egészségügyi reklám.

Egyes kutatások szerint Magyarországon más országokhoz képest lakosságarányosan a többszörösét fordítják a gyógyszercégek gyógyszerreklámokra. Tehát minden bizonnyal a gyógyszerfogyasztás egyik jelentős tényezője, hogy a gyógyszeripar erőteljes marketing tevékenységet folytat.

 

Csak a reklámra emlékszünk...

A reklámok ráadásul jól láthatóan meghatározóan hatnak a vásárlási szokásainkra. A lefolytatott szakmai interjúk rámutatnak, hogy a gyógyszerreklámok hatása a mindennapokban is tetten érhető.

Ha pedig a betegek a reklámok hatására vásárolnak gyógyszereket, az több veszélyt is rejt magában:
• A beteg esetleg nem emlékszik a gyógyszer nevére, csak a tetszetős kampányra;
• A beteg adott esetben arra sem emlékszik, hogy milyen panaszra kínálták a gyógyszert;
• Előfordulhat túl- és félregyógyszerelés.

A reklám sokszor megtévesztő

Az is előfordulhat, hogy a gyógyszerreklámok megtévesztő információt nyújtanak, és olyan hatást ígérnek, amelyet semmilyen klinikai eredmény nem támaszt alá. Mivel az étrend-kiegészítők az élelmiszerek csoportjába tartoznak, így azoknak semmilyen betegségmegelőző, illetve gyógyító hatás nem tulajdonítható. Az ÁSZ elemzése által áttekintett GVH határozatok is rámutattak, hogy egyes termékek megtévesztik a fogyasztókat, olyan hatást ígértek a terméknek, amivel az nem rendelkezett.

Az online kereskedelem is veszélyes

Jellemzően az internet különböző zugaiban találkozunk olyan reklámokkal, amelyek egy fiktív szaktekintélyre utalnak, vagy nem létező betegek véleményével reklámozzák a szert.

Ha pedig külföldi internetes oldalakról rendelünk készítményeket, nemcsak, hogy nem ellenőrizhető, hogy mit kapunk, de, ha ebből valakinek kára származik, nagyon kicsi az esély arra, hogy bárki felelősségre vonható.


Mire kell figyelni?

Ne a termékmarketing, hanem a hivatalos és valóban szakszerű információk alapján tájékozódjunk, öndiagnózis és öngyógyítás helyett pedig kérjünk szakszerű segítséget, forduljunk orvoshoz vagy gyógyszerészhez. A szükséges készítményeket az előírt, vagy ajánlott dózisnak megfelelően fogyasszuk, és törekedjünk a függőség kialakulásának megelőzésére.

A teljes információ az ÁSZ honlapján

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés