Az infotechnológiától a kereskedelmi marketingig

Még a szklerotikus, a változásokra nehezen reagáló egészségügyben is gyökeret vert az infotechnológia, amely soha nem látott gyorsasággal alakítja át a kereskedelmet, az ipart és a társas kapcsolatokat – mondta prof. dr. Botz Lajos, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Gyógyszerészeti Intézetének igazgatója. A gyártók és a gyógyszeripar logisztikai rendszerei, így a gyógyszerbeszállítók és nagykereskedők már más paradigmában működnek, immár az eladás generálja a gyártást, a folyamatos kapcsolatnak és készletfigyelésnek köszönhetően. Megváltozott a hagyományos üzleti modell, így a gyógyszertárak fenntartása, ahogyan a vásárlói szokások is: a gyógyszereket a legegyszerűbb online megrendelni – bár a magyar lakosság ebben még elmarad a nyugat-európai társadalmak mögött. Érezhetően átalakultak a betegek közötti kommunikációs csatornák, egyre jellemzőbb a hálózatosodás, ami jót és rosszat is hozhat az ellátásban, a tára előtt álló páciens esetenként jobban hisz az okostelefonjának, mint a gyógyszerésznek. Az internetet 3,3 milliárd ember használja világszerte, a magyar lakosság 70 százaléka szörföl eltérő gyakorisággal a neten, negyven százalékuk viszont rendszeresen tájékozódik egészségügyi portálokon. A fellelhető információk alapján sokan úgy érzik, képesek önmagukat kezelni, a gyógyszerésszel és orvossal szemben korábban jellemző alázatos viszony megváltozott.

Jól állunk?

Javult a patikák gazdasági helyzete 2010 és 2014 között, legalábbis erről tanúskodik a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) felmérése, amelyet dr. Sohajda Attila, a köztestület alelnöke ismertetett a konferencián. Az alelnök hangsúlyozta, hogy az egyéni helyzetek megítélésében nagy szerepet játszik a szubjektivitás. Jelentősen csökkent a gyógyszertári vállalkozások száma a vizsgált négy évben, 2011-ben drasztikus, azt követően mérsékeltebb ütemben, mintegy 2330–2350 gyógyszertár folyamatos működésével lehet számolni az országban. Ezek között alacsony, mindössze havi 1–3 millió forintos forgalmú, jellemzően állatgyógyszert értékesítő vállalkozások is vannak, a patikák zöme azonban az évi 72–330 millió forintos sávban mozog. A havi hatmillió forintos forgalmat bonyolító gyógyszertárak tíz százaléka volt veszteséges. A vizsgált időszakban intenzíven, 20 milliárd forinttal csökkent a szállítói tartozás, a 40 milliárd forintos kinnlevőség korrelált a gyógyszertárak záró napi készletével. A személyi jellegű ráfordítás is emelkedett, és bár csekély mértékű volt a javulás, jellemzően az egyéni vállalkozói formában működtetett gyógyszertárakban fordul elő, hogy az egy főre eső jövedelmek alig haladják meg a minimálbér összegét. A betéti társaságok és a kft.-k esetében ennek közel a dupláját kapják a dolgozók. A patikákban foglalkoztatott felső- és középfokú végzettségűek juttatásai elmaradnak a nemzetgazdasági átlagtól, 2014-ben ez átlagosan 214 ezer forint volt.

Meg kell felelni az 50 százalékos tulajdonlási szabálynak az év végéig, és bár a vonatkozó jogszabály a szindikálást igyekszik kizárni, a négyes tulajdonlási szabály hagy némi mozgásteret a külső befektetői körnek. A gyógyszertár szakmai vállalkozás, ezért a külső befektetői rendszer idegennek tűnhet, a laza beszerzési szövetség vagy a franchise-rendszer viszont működőképes lehet. Sohajda Attila figyelmeztetett: ilyen együttműködésekben a személyi jogos gyógyszerészeknek csak akkor ajánlatos részt venniük, ha kompetenciáik megmaradnak.

Gyűjtjük, de nem használjuk

Új gyógyszerelési felismerésekhez juttathatja a tudományt a dinamikusan növekvő Big Data, azonban az óriási adatvagyont nem igazán tudjuk hasznosítani, mert hagyományos eszközökkel már nem kezelhető – mondta Botz Lajos. Egyetértett ezzel Király Gyula e-Health-szakértő is, hozzátéve, hogy a digitalizált adatok mennyiségét tekintve Magyarország a világ élvonalába tartozik, ám az adatok felhasználásában az utolsók között kullogunk. A „gyémántbányában” klasszifikált, 15–20 éves, a teljes lakosságot lefedő, a betegségre és a terápiára egyaránt vonatkozó adatokkal rendelkezik az OEP, amelyeket nem használ. A szakértő úgy vélte, nemcsak a Big Datát, hanem más e-Health kínálta lehetőségeket is sokkal aktívabban használhatna a hazai egészségügy, bár jellemzően a gyógyszertárak és nagykereskedők jobban állnak az IT hasznosításában, mint a gyógyítás, hiszen a komissiózástól a számlázásig e-alapon működnek a folyamatok.

Érthetetlen az e-Recept késlekedése, hiszen az e-Közgyógyot, vagy a biztosítási jogviszony elektronikus ellenőrzését az elsők között vezettük be – folytatta Király Gyula, aki szerint kis hozzáértéssel egy hónap alatt be lehetne vezetni az elektronikus vényt, hiszen annak valamennyi komponense rendelkezésre áll az OEP-nél, a gyógyszertárakban és a háziorvosoknál. Emlékeztetett arra is, tíz évvel ezelőtt kilenc háziorvos már tesztelte az e-Receptet, azóta rengeteg pénzt költöttek rá, és mégsem működik, még mindig csak tervezés alatt áll. Azt már most látjuk, hogy a papíralapú gyógyszerrendelés az elektronikussal párhuzamosan még sokáig megmarad, ahogyan az is kiderült, hogy a magisztrális készítményeket és a gyógyászati segédeszközöket egyelőre nem vették bele a digitális rendszerbe.

Gyógyszerész és kereskedő

Az alap- és emelt szintű gyógyszerészi gondozás feladata a prevenció – hangsúlyozta Vida Róbert György, a PTE Gyógyszerészeti Intézetének tanársegéde. Míg a primer prevenció célja az egészségtudatos életmódra nevelés és a gyógyszerhasználat javítása, a szekunder prevenciós feladatok már a betegségek korai felismerésére irányulnak. Az életminőség javítása, a gyógyszereléssel kapcsolatos problémák megelőzése, a beteg-együttműködés növelése a tercier prevenció körébe tartozik. A gondozásnak minőségbiztosított tevékenységként minőségileg kontrollált körülmények között kell folynia, együttműködésben a beteg orvosával a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia érdekében. A gyógyszerészi gondozás alapjait 16 évvel ezelőtt fektették le hazánkban, azonban az alapszintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés irányelv csak három évvel ezelőtt készült el. A 2400 közforgalmú gyógyszertár népegészségügyi találkozóhely is, ahol évente 60 millió, naponta 160 ezer gyógyszerész-beteg találkozás történik, a lakosság harmada pedig rendszeresen, legalább kéthavonta vált ki vényköteles készítményt, és találkozik gyógyszerészével.

A gyógyszerészi gondozás akadályai között elsősorban az idő és a gyógyszerészi expediálás hiányát említette a szakember, de problémát jelent a betegadatok, valamint a hiteles gyógyszer- és egyéb termékinformációk elérhetősége is. A szabályozás szerint az alapszintű gondozás önként vállalt feladat, így ahhoz finanszírozás nem kapcsolódik. A betegek kevéssé ismerik a lehetőséget, és az orvosok sem minden esetben fogadták pozitívan, hogy a gyógyszerész foglalkozzon betegeikkel, ezért akadozik vagy hiányzik az együttműködés. Tisztázatlanok a kompetenciahatárok és az elérhető terminológiák, ahogy a képzésen is változtatni kellene annak érdekében, hogy gördülékenyen működjön a gyógyszerészi gondozás a patikákban.

A közforgalmú gyógyszertárakban a kereskedelmi marketing speciális formája működik, amely nagy felelősséggel jár az ott dolgozók számára, ezért dr. Törőcsik Mária, a PTE Közgazdaságtudományi Karának professzora azt javasolta a gyógyszerészeknek, hogy tanuljanak marketinget és gazdasági ismereteket. Erre nemcsak azért van szükségük, hogy saját vállalkozásukat vinni tudják, hanem azért is, hogy a kereskedelmi cégek ajánlatait értékelni és értelmezni tudják, és stratégiai döntéseket hozhassanak. Az egészségügy padlón van, ahogyan a vele szembeni bizalom is, ugyanakkor a társadalomnak szüksége van kompetens, a pácienseket megértően fogadó tanácsadóhelyre, ami a patika lehetne, ahol hiteles és kompetens gyógyszerészek tudnák fogadni a betegeket és vásárlókat.